Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS A MEDICINA A RENESZÁNSZ ÉS A REFORMÁCIÓ KORÁBAN - Szentgyörgyvölgyi Gábor: Újabb adatok Bánfihunyadi János életéhez (1576—1646)

ÚJABB ADATOK BÁNFIHUNYADI JÁNOS ÉLETÉHEZ (1576—1646) SZENTGYÖRGYVÖLGYI GÁBOR .A magyar alkimisták sorában vitathatatlanul előkelő hely illeti meg Bánfihunyadi Jánost

1 Magyary—Kossá által a szakirodalomból összegyűjtött korabeli jelzők ,,

great", ,,

celebrated", ,,famossissimus" kémikusnak magasztalták, dicsérték matematikai, csillagászati hozzáértését.

2 Egyik angol tanítványa — az 1671-ben Londonban kiadott „Metallographia" szerzője — mesterének nevezte.

3 Tarnóc Márton csak mint a bölcsek kövét kereső alkimistát említette.

4 Iskolai végzettsége, eredeti foglalkozása Weszprémi István „Succinctá"ja megjelenési idejében már kideríthetetlennek tűnt, így tekintettel gyógyszervegyészeti munkájára, helyet kapott Magyarország és Erdély orvosai között.

5 Varannai Gyula a magyar orvosok emlékérmeit bemutató értekezésében a következőképpen fogalmazott: , ,Bánffi-Hunyad János kémikus és alkimista 1645-ből származó keretes érméről is itt emlékezem meg, bár orvos mivoltáról bizonyítékunk nincsen."

6 Huszár Lajos újra felveti, hogy alkimista és orvos, ,,az érem alkotója ismeretlen."

1 Az említett ritkaság a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum orvosokat ábrázoló személyi érmei között van nyilvántartva, Antall József és Szebellédy Géza 1973-ban megjelent könyvének színes felvételén is látható.

8 Az ábrázolás módja — sima gallér, ruhagombok, felpödört bajusz — emlékeztet Kolozsvári Jordán Tamás 1581-ben Prágában vagy Brünnben készített emlékérmére.

9 Noha Bánfihunyadi ifjúságáról eddig semmilyen megbízható adattal sem rendelkeztünk, a Magyar életrajzi lexikon szerint diák vándorévei során került Angliába.

10 Szilágyi Sándor értékes közleményének az ,,Egy magyar alumnus levele . . ." megtévesztő címet adta, ami Bánfihunyadi János egyetlen eddig ismert levelét tartalmazza.

11 A hatvanhat éves levélíró a kémia professzorának nevezte magát I. Rákóczi György udvari papjához, Medgyesi Pálhoz küldött levelében. Szót ejtett magáról, beszámolt a Stuart-abszolutizmussal szembeforduló puritanizmusról, vázolta a király és a parlament közötti vitát. , ,Csak isten tudja mint leszen vige ennek az dolognak, 1 Magyary-Kossa Gyula: A magyar alkimisták. Természet (1926), 23., és Magyar orvosi emlékek I. Bp. 1929. 276—283.; Szathmáry László: Magyar alkimisták. Bp. 1928. 285—296. 2 Magyary-Kossa Gy. i. m. 279. 3 Webster, J. : Metallographia London, 1671. 161. 4 Tarnóc Márton: Erdély művelődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi György korában. Bp. 1978. 59. 5 Weszprémi, Stephani: Succincta medicorum Hungáriáé et Transilvaniae biographia. I. Lipsiae, 1774. 13. 6 Varannai Gyula: Magyar orvosok emlékérmei. Comm.ex Bibi. Hist. Med. Hung. 12. (1959), 50. 7 Huszár Lajos: British Medals . . . Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 6. (1972), 48. 8 Antall József — Szebellédy Géza: Képek a gyógyítás múltjából. Bp. 1973. 67. 9 Faludy Géza: Magyar orvosi nagyjaink numizmatikai emlékei. Orvosképzés (1933), 23, 522.; Vértes László: Jordán Tamás halálának 400. évfordulójára. Orvosi Hetilap, 125. (1984), 46. 2814. 10 Magyar életrajzi lexikon. I. Bp. 1967. 104. " Szilágyi Sándor: Egy magyar alumnus levele Angliából. Erdélyi protestáns közlöny. Kolozsvár, (1874.) 34. 269-270.