Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS A MEDICINA A RENESZÁNSZ ÉS A REFORMÁCIÓ KORÁBAN - Karasszon Dénes: A magyar állatorvoslás szakirodalma a XV—XVI. században
sőbbi megfigyelései már mind e járványos szarvasmarhabetegség tanulmányozása során szerzett tapasztalataira épültek. Ennek lett eredménye, hogy 1546-ban kiadott ,,De contagione et contagiosis morbis et eorum curatione Libri III", c. művében már határozottan kijelenthette, hogy a kontágium specifikus, vagyis egyesek csak a növényeket, mások csak az állatokat, ill. egyes állatfajokat, ismét mások csak az embereket, közelebbről férfiakat, nőket, gyermekeket képesek megtámadni. Állatorvostörténeti szempontból külön figyelmet érdemel, hogy Fracastoro a szifiliszről írott nagyszerű tankölteménye mellett a vadászkutyák betegségeiről is írt verset ,,De curatione canum venaticorum" címmel. Bár ezzel korántsem ért el oly átütő sikert, mint Syphilis pajzán kalandjainak és keserves bűnhődésének történetével, mégis jelentős, hogy a kutyák betegségei kapcsán is kifejtette a kontágiumok természetéről alkotott fentebb ismertetett elveit. IRODALOM Adami, R: Untersuchung u. Geschichte der Viehseuchen. Wien, 1782. —: Bibliotheca loimica. Vindobonae, 1784. Allen, J. W.: A history of political thought in the 16th century. 3rd ed. London, 1952. Arányi E.: Fertőző betegségek Magyarországon 1600—1650. Budapest, 1911. Baron R (ed.): Beitr. z. Geschichte des Humanismus im Zeitalter der Reformation. München, 1978. Burnet, M.: Natural history of infectious disease. Cambridge, 1953. Cornford F. M.: From religion to philosophy. New York, 1957. Dickens, A. G.: Reformation and society. London, 1966. Eichbaum, F. : Grundriss der Geschichte der Tierheilkunde. Berlin, 1885. Fleming, G.: Animal plagues. Their history, nature and prevention. London, 1871. Fracastoro, G.: De contagione et contagiosis morbis. Cum autograft) Fracastoriano, in: La contr. evist. della tuberculosa VII. Congr. Internat. Roma. Pisa, 1911. Fröhner, R.: Kulturgeschichte der Tierheilkunde. I—DI. Konstanz, 1954. Haeser, H. : Bibliotheca epidemiographica sive catalogus librorum de história morborum epidemicorum tarn generali quam speciali conscriptum. Jena, 1843. — Lehrb. d. Geschichte der Medizin u. d. epid. Krkhtn. I —III. Jena, 1875. Hanhart, J.: Conrad Gessner. Winterthur, 1834. Hecker, J. F. C. : Der schwarze Tod im vierzehnten Jahrhundert. Berlin, 1832. Hirsch, A. Hdb. d. historisch-geographischen Pathologie. Stuttgart, 1883. Holl, K.: The cultural significance of the reformation. New York, 1959. Hutyra, F. — Marek, J. : Die orientalische Rinderpest. Jena, 1916. Karasszon D: A budapesti Állatorvostud. Egyetem könyvtárának XVI. sz.-i emlékei és azok állatorvostört. jelentősége. Allatorvostud. Egyet. Évkönyve, Budapest, 1976. pp. 39—47. —: Wechselbeziehungen zwischen Religion , Naturwissenschaft u. Tierheilkunde im Zeitalter der Reformation. (Előadás a Halle-Wittenbergi Luther Márton Egyetemen tartott Luther Symposiumon. Halle, 1983.) Kotlán S.: A magyar állatorvosképzés története. Budapest, 1941. Leclainche, E. : Histoire de la médecine vétérinaire. Toulouse, 1936. Mackinnon, J. : The origines of the reformation. London, 1939. (Magyary-) Kossa Gy.: Magyar állatorvosi könyvészet 1472—1904. Budapest, 1904. —: Magyar orvosi emlékek. I—IV. Budapest, 1929—1940. Melich J.: Calepinus latin—magyar szótára 1585-ből. Budapest, 1902. —: Szikszai—Fabricius B. latin—magyar szójegyzéke 1590-ből. Budapest, 1906. Paulet, F. : Recherches historiques et physiques sur les maladies épizootiques. I— II. Paris, 1775. Postolka, A.: Geschichte der Periode der empirischen Tierheilkunde. Wien, 1885. Rigler G: Közegészségtan és a fertőző betegségek. Kolozsvár, 1910. Roll M. F.: Az állati járványok. Ford. Rózsahegyi A. Budapest, 1882.
