Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)
KISEBB KÖZLKMÉNYEK ELŐADÁSOK - II. Tóth Imre: Egy nagykunsági származású orvos-jatrokémikus: Karcagújszállási Márton
fényt vet Karcagújszállási Márton jellemére is. megvilágítva annak egyik szép tulajdonságát, a tanára iránt érzett hálát. Az Index rerum et matériáé olyan sikeres összefoglalása volt a F. Sylvius de la Boë által képviselt jatrokémikus tanoknak, hogy valahányszor újra kiadták F. Sylvius de la Boënek e művét, mindannyiszor kiadták vele a Cumano-Hungarus orvosdoktor Indexét is: a Praxeos medicae 12 kiadásában találhatjuk meg a Karcagújszállási Márton által készített mutatókat, így járult hozzá a messziről jött kun-magyar orvos a XVII. század egyik nagyhatású orvosi irányzatának, a jatrokémiának elterjedéséhez. Életsorsa további alakulását illetően csak feltételezésekre vagyunk utalva. Doktori gradusának elnyerése után hazatérhetett volna ő is Magyarországra. Azonban nem ezt tette. Leydenben maradt. A Sylvius de la Boë emlékére írt soraiban némi szomorúsággal nevezi magát a „világ vándorának" (hospes mundi), ami nem csak szónoki fogásnak minősíthető, hanem hazátlanságára történő célzás is. A Wesselényi-féle összeesküvés után nehéz helyzetbe kerültek a magyarországi protestáns értelmiségiek. A „pataki skóla" élete legnehezebb korszakát élet át: 1671. október 20-án Báthori Zsófia a pataki iskolát elfoglaltatta és a diákokat Patakról elűzte. 21 ' Bujdosó sors várt Karcagújszállási Márton egyik volt patrónusára, Szuhay Mátyásra is. Aligha tévedünk, ha Karcagújszállási Márton külföldön maradásának egyik okát a megnehezedett hazai állapotokkal magyarázzuk. De nincs kizárva az sem, hogy megromlott egészségi állapota akadályozta meg hazatérésében. Annyit biztosan tudunk róla, hogy nem sokkal azután, hogy elnyerte a doktori fokozatot. Leydenben meghalt. A diákjai sorsát figyelemmel kísérő debreceni kollégium subseriptusainak könyvében egy ismeretlen kéz Karcagújszállási Márton rövid életútjának sommázása után csak annyit írt „ibidem mortuus" 24 (ott meghalt). Karcagújszállási Márton orvosi gyakorlatot Magyarországon nem fejtett ki. Ezért közvetlenül a hazai orvostörténet őt aligha tartja számon: azonban a jatrokémikus tanítások népszerűsítésével kétségtelenül befolyásolta a magyar orvoslást is. Ha munkásságát összefoglalni és értékelni akarjuk, a következőket mondhatjuk róla: /. Karcagújszállási Márton azoknak a kartéziánus filozófián és fizikán felnőtt magyarországi értelmiségieknek korai képviselője, akik komoly érdeklődést mutattak az új felfogású természettudományi irányzatok és az orvoslás iránt. 2. Leydenben, a kor egyik legkiválóbb gyakorlati orvostannal foglalkozó orvosprofesszora, F. Sylvius de la Boë vezetése alatt a jatrokémikus irányzat követője lett. 3. Mint jatrokémikus nem önálló kutatásaival tűnt ki kortársai közül (erre korai halála miatt nem is lehetett alkalma), hanem a legfontosabb jatrokémikus mű, F. Sylvius de la Boë Praxeos medicae idea nova c, igen népszerű és sok kiadást megért művéhez írt Index rerum et matériáé c. munkájával, amellyel jelentős mértékben hozzájárult mind a jatrokémikus irányzat tanának népszerűsítéséhez, mind pedig az ebben az irányban dolgozó orvosok gyógyítómunkájának segítéséhez. A Nagykunság nehéz viszonyai közül kiszakadt Cumano-Hungarus lehetőségeitől és viszonyaitól függően így járult hozzá a XVII. századi egyetemes orvostudomány fejlődéséhez. ;í Gulyás József: A sárospataki ref. főiskola rövid története. Sárospatak, 1931. 22. 21 Iskolatörténeti adattár i. m. 130.