Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLKMÉNYEK ELŐADÁSOK - II. Tóth Imre: Egy nagykunsági származású orvos-jatrokémikus: Karcagújszállási Márton

tonfalvi Tóth György professzoruk vezetésével Debrecenbejöttek. A másik ok az, hogy 1669-ban a nevezetes pápai kollégiumban is megszűnt egy időre a tanítás, mert a földesúr katolizált.'

1 1669-ban 249 tanuló subscribált a debreceni kollégiumban. Martonfalvi munkája nyomán fellendült és országos jelentőségűvé vált a kollégium tevékenysége. A magyar puritanizmus e nagy képviselője filozófiai, teológiai előadásaiban és műveiben a demokratikus polgári törekvéseknek adott hangot.

6 A kollégium magasabb tanulmányait végző diákjai sajátos közösséget, coetust alkottak,' amelynek megvoltak a maga tisztségviselői. Karcagújszállási Márton a kollégium egyik exploratora lett. A „kémlelődiák" (explorator) kötelességét az 1657-es iskolai törvények VIII. pontja határozta meg. Az volt a feladata, hogy „kikémlelje" a városban rendezett ünnepi ebédeket és vezesse el oda az iskola énekeseit, akik szereplésükért adományt gyűjtöttek a coctus számára.

8 A debreceni kollégiumban 1664. nyári szemeszteréig tanult Karcagújszállási Márton. Azonban ez év november 6-án a sárospataki iskola subscriptusaként találkozunk vele. A sárospataki kollégium, amelynek 1650—54-ben a nagy cseh pedagógus, Jan Amos Komensky volt a tanára, nagy pártfogójának, Lorántffy Zsuzsannának halála után igen nehéz helyzetbe került. II. Rákóczi György özvegye megvonta az iskolának a Rákócziak által biztosított anyagi támogatást. A városba telepített jezsuiták pedig az iskola oktatónevelő munkáját igyekeztek megnehezíteni. Pedig a pataki iskolának ekkor is kitűnő tanárai voltak. Két professzor tanította a tógátus diákokat: Pósaházi János és Buzinkai Mihály, akik „nagy haszonnal", „szorgalmatosan" tanították az „ifjúságnak nemcsak a nyelveket és filozófiát hanem még a teológiát is."

9 Kettejük közül Pósaházi a jelentősebb tudós, akit Apáczai Csere János mellett a kor legjobb magyar filozófusaként tartanak számon. Bár ismeretelméleti művében Descartes nézeteit bírálja, 1667-ben Sárospatakon kiadott Philosophia naturalis c. tankönyvében Descartes alapján fejti ki az anyagra és mozgásra vonatkozó ismereteket.

10 Sajátos vonása Karcagújszállási Márton kollégiumi tanulmányainak, hogy Debrecenben a kartéziánus eszmékkel ismerkedett meg Martonfalvi előadásai alapján, Sárospatakon pedig Pósaházi közvetítésével a kartéziánus alapokon nyugvó fizikai és természettudományos ismereteket sajátította el. Ez indokolja, hogy további tanulmányaiban oly sok XVII. századi akadémiai tagozatú diákkal együtt érdeklődése előterében a természettudományok, elsősorban az orvostudomány kérdései kerülnek.

11 Karcagújszállási Sárospatakra valószínűleg debreceni iskolatársa Tatai Kovács György biztatására jött, mert Tatai Kovács is elhagyta Debrecent és Sárospatakra ment. Sárospatakon Karcagújszállási Márton nemcsak magasabb fokú tanulmányait folytatta, de a protestáns iskolákban bevált és bevett szokásként a középiskolai tagozat diákjainak, az orátoroknak a praeceptora is volt, ami közvetve tanúskodik kimagasló tanulmányi eredményeiről. A praeceptorokkal szembeni követelmények ugyanis megszabták, hogy mind tanulmányaikban, mind életvitelükben, erkölcseikben kimagasló diákok lehettek a kisebbek tanítói. A praeceptorságért járó fizetséget az akadémiai tagozat diákjai külföldi tanulmányútjuk fedezésére fordították. A sárospataki évek döntő fontosságúak voltak Karcagújszállási Márton további 3 Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996—1777 között. Bp. 1981. 325. 8 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Szerk. : Klaniczay Tibor. Bp. 1964. 238—239. 7 Nagy Sándor: A debreceni kollégium mint egvséges intézmény az egyetem kiválásáig. Debrecen. 1940. 27. H Iskolatörténeti adattár i. m. 86—87.; Nagy Sándor i. m. 99—100. 9 Bod Péter: Magyar Athenas. Bp. 1983. 293., 403. 10 A magyar irodalom története i. m. 232—233. 11 Nagy Sándor i. m. 43.