Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLKMÉNYEK ELŐADÁSOK - II. Tóth Imre: Egy nagykunsági származású orvos-jatrokémikus: Karcagújszállási Márton

EGY NAGYKUNSÁGI SZÁRMAZÁSÚ ORVOS-JATROKÉMIKUS: KARCAGÚJSZÁLLÁSI MÁRTON H. TÓTH IMRE R^éti Endre Nagy magyar orvosok c. művében a magyarországi jatrokémikusokról írva, megemlíti Karcagi Márton nevét, aki mestere, az ismert jatrokémikus F. Sylvius de la Boë munkájához jegyzeteket írt.' Az alábbiakban erről az elfeledett nagykunsági származású orvosdoktorról kívánunk megemlékezni, összegyűjtve és értékelve reá vonatkozó nem nagy számú ismereteinket. Karcagi, helyesebben Karcagújszállási Márton, latinosított nevén Martinus Carceus, aki magát büszkén Cumano-Hungarusnak nevezte, a nagykunsági Karcagújszálláson született. A Nagykunság lakóinak élete a XVI. század második felétől a megújuló török és tatár támadások miatt elviselhetetlenül nehézzé vált. A gyakori dúlások, fosztogatások miatt a lakosság a futásban keresett menedéket. Azonban 1640-től a viszonylagos fellendülés évei következnek: 1647 és 1675 között Karcagújszállás a Nagykunság legnépesebb faluja. Valószínű, hogy megszakításokkal ugyan, de működött az iskola is. Erre utal az az adat, hogy 1595-ben a debreceni kollégiumba beiratkozott egy Karcagújszállási Mihály nevű diák, aki alapfokú ismereteit szülőhelyén szerezte meg.

2 1638-ból ismerjük Szilágyi Mihály karcagújszállási esperes nevét. Megengedhető annak feltételezése, hogy vezetése alatt olyan iskola állott fenn Karcagújszálláson, amelyben a kisdiákok a latin nyelv elemeivel is megismerkedtek. Ennek az iskolának tanulója volt Karcagújszállási Márton is, akinek születési évét Horányi Elek 1666-ban (MDCLXVI) jelöli meg.-5 Azonban ez az adat elírás, hiszen a karcagi diák 1660-ban már a debreceni kollégium subseriptus diákja. Valószínű, hogy Horányi adatát MDCXLVI (1646)-ra kell javítanunk. A hódoltság nehéz éveiben a töröktől, tatártól és a végváriaktól is zaklatott kunok nagy szegénységben, állandósult létbizonytalanságban éltek. A kiszolgáltatott helyzetből való menekülés, a szegénységből való „kitörés" egyik lehetőségét a papi, tanítói vagy orvosi hivatás elérése jelentette. Az anyagilag jobban megalapozott jövő reményében küldték a tehetséges kisdiákot a debreceni kollégiumba tanulni. Karcagújszállási Márton 1660-ban subscribált a debreceni kollégiumban Martonfalvi Tóth György és Debreczeni János rektorsága idején.

4 Ez az év igen fontos a debreceni kollégium életében, mert jelentősen megnőtt a kollégium tanulóinak száma. Ennek két oka volt. Az első az, hogy Várad elfoglalása után a töröktől kiűzött váradi diákok Mar1 Réti Endre: Nagy magyar orvosok. 2. kiad. Bp. 1968. 65. - Iskolatörténeti adattár. 2. köt. Szerk. Thury Etele. Pápa, 1908. 98. 3 Horányi, Alexius: Memoria Hitngaroriim et Provincialium script is editis notorum. I. Bécs, 1776. 384. 4 Iskolatörténeti adattár i. m. 130.