Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)
TANULMÁNYOK - Kempler Kurt: A magyarországi gyógyszerészet érdekképviseleti szervei (1800- 1944)
Alap jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az országos egyesülés feltételei megteremtődjenek. Létével megszüntette az országban szétszórtan működő gyógyszerészek egymástól való elszigeteltségét, közelebb hozta őket egymáshoz, lehetőséget biztosítva ezzel a szervezkedésre. A konkrét előrehaladásra a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók évenként tartott vándorgyűlése látszott alkalmas fórumnak. Az 1863-ban Pesten tartott IX. nagygyűlés során a gyógyszerészi szakosztálynak Rath Péter (1812—1873), a fővárosi testületnek 1850-től alelnöke, 1854-től haláláig volt elnöke vezetésével tartott ülésén elfogadták az országos egyesület felállítására irányuló javaslatot. 1,J A tárgyalás során a nagy tekintélyű Jármay Gusztáv néhai Bene Ferencre hivatkozott: a magyar orvostörténelem e méltán kimagasló személyisége életében szintén javasolta az „Országos magyar gyógyszerész egyesület" megalakítását. Réith a hatósági engedély megszerzésének megkönnyítése érdekében azt javasolta, hogy a szervezet neve országos gyógyszerész testület legyen. Az eredetijavaslatot Schédy nyújtotta be. Végül is határozatot hoztak, hogy a felállítandó országos szerv 4fióktestületet foglaljon magában : a Dunáninnenit, a Dunántúlit (ehhez csatlakozna Horváthország és Szlavónia), a Tiszáninnenit és a Tisztántúlit (ez utóbbihoz tartozna Erdély is). A székhelyet Pesten jelölték ki. A nagygyűlés a fővárosi testületből, valamint a vidéki gyógyszerészek küldötteiből előkészítő bizottságot alakított azzal a feladattal, hogy dolgozza ki az alapszabályokat és a hatóságoknál eljárva készítse elő az alakuló közgyűlés összehívását. A következő esztendőben a M.O.T. X. nagygyűlésén, Marosvásárhelyen Jármay már bemutatta az elkészült alapszabály-tervezetet 10 . Ez alkalommal az „országos testület eszméje" közhelyesléssel elfogadtatott. A szaklap a 37 pontból álló alapszabály-tervezetet 1865-ben folytatásokban közzé is tette. 1 ' Még további két évnek kellett azonban eltelnie addig, amíg 1867-ben a pest-budai testület folyamodványára a belügyminiszter engedélyezte egy országos értekezlet összehívását. Mindez — mármint az évszám — a szakma törvénytiszteletét jelzi, hiszen a M.O.T. nagygyűlésein külön engedély nélkül évente akárhány gyógyszerész háborítatlanul összejöhetett és tanácskozhatott nemcsak tudományos ügyekről. A hangsúly azonban éppen a jogi különbségen, az új szervezeti forma —• akkor nagy reményeket támasztó — előnycin volt. Tény, hogy ekkor kb. 150 gyógyszerész jött össze; és ez volt a legelső országos, olyan szakmai megmozdulás hazánkban, amely nem más (pl. a M.O.T.) keretben, hanem kifejezetten csak gyógyszerészi szervezetként tömörült. A létszám viszonylag nagy; megítéléséhez figyelembe kell vennünk, hogy ekkoriban alig 700 gyógyszertár működött hazánkban, Erdélyt is beleértve, 18 és ezek 95%-ban vidéken települtek. A közlekedési viszonyok fejletlensége miatt ez hetes eltávozást is jelenthetett. Ez az első országos megmozdulás előkészítő bizottságot választott abból a célból, hogy új, megfelelőbb alapszabályt dolgozzon ki és egyben gyógyszerészeti reformjavaslatokat szerkesszen; ez utóbbit törvényjavaslatnak szánták. Újabb két év múlva, 1870. júniusában tartották meg all. országos értekezletet, mely 3 napig ülésezett. Ezen már 250 gyógyszerész vett részt. Végül további két év múltán, a III. országos értekezlet alkalmával alakulhatott meg hivatalosan is 1872. május 6-án az Országos Gyógyszerész Egylet. 15 Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai 1863. [továbbiakban MOTV] Pest, 1864. 187—188. 16 MOTV 1864. Pest, 1865. 37—39. 17 Gyógyszerészi Hetilap ÍGYHJ 1865. 500, 513. 18 Kempler Kurt: Acta Pharm. Hung. 44. 1974. 267—282.
