Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

TANULMÁNYOK - Kempler Kurt: A magyarországi gyógyszerészet érdekképviseleti szervei (1800- 1944)

kapott szabadalmát Mária Terézia 1748-ban ünnepélyesen megújította és kiegészítette. Igaz, ezek a grémiumok még sok hasonlóságot mutattak a céhekhez. Messzebbre tekintve: Franciaországban az 1778-ban alakult Collège de Pharmacie 1797-ben mint Société libre des Pharmaciens, majd 1803-ban Société de Pharmacie néven folytatta működését. Bernben 1801-ben, Rigában 1803-ban alakult társulat, míg a Deut­scher Apotheker-Verein 1820-ban 106 taggal indult. Az egyes német városokban évszáza­dokkal korábban is működött egyesület; a nürnbergi pl. 1632-ben alakult meg Collegium Pharmaceuticum Norimbergense néven. 11 AZ ORSZÁGOS SZERVEZKEDÉS ELŐFUTÁRAI Nálunk is felmerült az országos szervezkedés eszméje már 1816-ban; 12 erre utal a Helytartótanács engedélyező leirata. 13 Ernyey kutatta, de ő sem talált magyarázatot arra, hogy miért csak 1833-ban történt újabb előrehaladás. Ekkor ugyanis néhány vidéki gyógyszerész, valamint Rath József, a budai és Székely Károly, a pesti grémium elnöke­ként — hosszas előmunkálatok után — az elkészült „előrajzot" megbeszélték, majd jóvá­hagyás végett felségfolyamodványként felterjesztették az udvari kancelláriához. E kér­vényhez két tervezetet mellékeltek: /. a németül és latinul fogalmazott alapszabály-tervezetet a helyi grémiumok és a gré­miumok szövetségének működését illetően és 2. az országos grémium beosztását. Bízva kérelmük teljesítésében azonnal meg is indították az országos szervezkedést: nyomtatott körlevélben hívták fel az egész ország gyógyszerészeit, hogy csatlakozva a mozgalomhoz, kívánságaikat, sérelmeiket közöljék a szervezőbizottsággal. Egyúttal mindenkitől (tulajdonostól és okleveles segédtől egyaránt) 4 — 4 forint beküldését kérték az előzetes költségekre. Jóhiszeműségükben nem várták meg az engedélyezést, és elfeledkeztek arról, hogy a nyomtatvány cenzúra nélkül készült. Tartalma lázítónak számított, hiszen a gyógyszeré­szeket sérelmeik felsorolására, panaszaik összegezésére szólították fel. Emiatt e mozgalom ellen a hatóságok felléptek; az aláírók csak nehezen tisztázták magukat a politikai össze­esküvés vádja alól, és örülhettek, hogy a „tiltott nyomtatvány terjesztését"' pénzbüntetés­sel megúszták. Bár emiatt kudarcba fulladt az alapítók szándéka, érdemes röviden áttekinteni a terve­zett országos egylet szervezeti felépítését. A pesti és a budai grémium egyesítésével, az ide csatolandó Pest megyei, jászsági és kun, valamint az Esztergom és a Fejér megyei gyógy­szertárak képezték volna a központi magot, innen történt volna az egész országos szer­vezet irányítása is. Ez utóbbi beosztásának terve nagyon hasonló volt a ma oly divatos városkörnyéki vonzáskör elvéhez, mely a Felvidék 25 megyéjét 7 város, az Alföld 21 me­gyéjét 10 város grémiuma köré csoportosította volna; Erdély külön állt. Előremutató volt e tervezet abból a szempontból is, hogy minden évre kötelezően elő­írta a gremiális ülésen való részvételt; ezen összejövetelek mindegyikén tudományos értekezlet, felolvasás megtartását is tervbe vette. Szabályozni kívánta a gyógyszertárak 11 Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője 1933. 81. 12 Ernyey i. m. 37. 13 1816. december 10-én, 35. 992 sz. alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom