Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

TANULMÁNYOK - Némethy Ferenc: A német nyelvű Regimen sanitatis (német nyelven)

Verfasser zu ziehen, da der Kodexschreiber nicht wie eine Maschine arbeitet, nicht „ungcänderte Abdrucke" produziert, sondern er kann sich irren oder absichtlich etwas im Text weglassen, hinzufügen, umgruppieren, oder sogar aus denselben Elementen eine neuartige Zusammenstellung kompilieren. Bis welchen Punkt er bloß als Abschreiber oder Umarbeiter zu betrachten ist, wo er schon ein Autor für sich zu sein beginnt — sind oft unentscheidbare Fragen. Összefoglalás A szerző a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár 19167/S 91. jelzetű, 15. századi kódexének meghatározását tűzte ki célul. A kódexben lévő latin naptárszámítási értekezésnek és egy német egészségügyi szabályzatnak azon részei hiányoznak, amelyek a szerzőre vagy másolóra, ill. a másolás idejére utalhatnának. A kódexcsalád többi tagjának figyelembevételével a szerző meghatározta a töredékeket és a szövegek kritikai kiadására is vállalkozott. A disszertáció közlésre került fejezete az egyik legrégibb orvosirodalmi műfaj, a „régimen sanitatis" kialakulását és fejlődését vetíti elénk. Első szerzői görög orvosírók voltak, akik az Ószövetség, a Talmud és a Korán egészségügyi tanácsait a saját megfigyeléseikkel kiegészítve, felosztották a medicinát „természetes dolgokra", amelyek mai fogalmaink szerint az anatómia és fiziológia; „természetellenes dolgokra", amelyek a patológia, etiológia és szemiotika területét érintik, valamint a kettő közötti űrt kitöltő „hat nem természetes dologra", amelyek semlegesek ugyan, de az embertől függően lehetnek kedvezőek vagy ártalmasak. Alkmeon, Hippokratész és Galénosz tanai korán utat találtak Európába. A 13—14. században Salernóban már megfogalmazták a „Regimen sanitatis Salernitanum"-ot, azt a szabályzatot, amely Európa minden országában kialakította a maga „ős regimen jelt" latinul vagy anyanyelven, és még a középkor folyamán rendkívül szerteágazó, egymásba fonódó, ma már nehezen meghatározható „családokat" eredményeztek. A legismertebb regimenszerzők körébe tartozó Konrád von Eichstätt (1280—1342) ősregimenje képezte kódextöredékünk első forrását. A regimen sanitatis műfaja az elmúlt kétezer év alatt formáját, tartalmát, sőt elnevezését tekintve is változott, lényegében azonban megmaradt az egészség megtartásának és az egészséges életmódnak egyik legismertebb irodalmi összefoglalása. F. NÉMETHY (1932—1979)