Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KÖNYVSZEMLE - Thorn, Achim (Hrsg.): Zur Geschichte der Psychiatrie im 19. Jahrhundert (Rákóczi Katalin) - Vogt, Helmut: Medizinische Karikaturen von 1800 bis zur Gegenwart ( Vajda Gyula)

Thorn. Achim (Hrsg.): Zur Geschichte der Psychiatrie im 19. Jahrhundert. Berlin, Verlag Volk und Gesundheit. 1984. 168 S. 17 Abbildungen. Gyakorló pszichiáterek és orvostörténészek tanulmányait foglalja össze a kötet. A tanulmánykötet Németország egy-egy tartományi elmegyógyintézete munkájának keresztmetszete olyan összeállításban, hogy a pszichiátria 19. századi fejlődésének minden alapvető problémáját érinti. Az egyes témák az 1982-ben Lipcsében megtartott nemzetközi pszichiátriai konferencián kerültek megvitatásra, így a viták során a vélemények kikristályosodtak és egyöntetű megfogalmazást nyerhettek. A. Thorn a fejlődési tendenciák közül első helyen említi a pszichiátria medicinalizálódását, amely alapvetően fontos volt e diszciplina önállóvá válásához. Kialakultak az orvosi irányítás alatt álló speciális intézmények, amelyek a 18. századi Angliában már működtek. A hagyományos terápiák még tartják magukat, a kényszereszközök alkalmazását még nem tudják kiküszöbölni, mégis elkezdődött a humanizálódás folyamata. A természettudományos eredményeket és felismeréseket a pszichiátriában is kezdik alkalmazni, de a társadalom szempontjából negatívan jelentkező kihatások a század vége felé már félelemmel töltik cl a tudós világot. Kezdetét veszi az elmebetegek radikális, elvében azonban a humánus kezelésének sorozata. Bizonyos hibák és rendelkezések már előrevetítik árnyékukat és a fasiszta fajelmélet csíráját is magukban hordják. Az egyes elmegyógyintézetek profilja már a szakosodást jelzi: a családgondozás, munkaterápia válfajai, mint pl. a mezőgazdasági munka, lehetővé tette a kolóniák kialakítását és a betegek elhelyezését klinikai állapotuk vagy terápiájuk szerint. Ezek a csoportosulások fontos lépcsőfokot jelentettek e diszciplína fejlődésében. Különös érdeklődésre tarthatnak számot azok a feldolgozások, amelyek a társadalom szociálpolitikai vetületében világítják meg a pszichiátria útját. R. Smith a szegénységkriminalisztika társadalmi problémáit dolgozta fel a 19. századi Angliában, ahol a megoldásra az egyéni bánásmód helyett intézményesített módszert alkalmaztak. A cikk a német és magyar viszonyok összehasonlítására késztet. Egy másik feldolgozás a betegek társadalmi összetételét elemzi, és azokra a rétegekre irányítja a figyelmet, amelyek a „nincstelenek" kategóriájába tartoznak. Külön témát képez Berlin, a dinamikusan fejlődő nagyváros, ahol a proletariátus rohamos elszaporodása új feladatok elé állította a lelkigondozást. A válogatás arra is felhívja a figyelmet, hogy nem azonos a vélemény az NDK és NSZK kutatói között. A tájékozódás megkönnyítésére a kötet bibliográfiát közöl az 1949—1981 között az NDK-ban megjelent cikkekről és könyvekről. A könyv a pszichiátriai munka jobb megértését kívánja szolgálni, a feltárt hibák pedig alapos körültekintésre és lelkiismeretességre intik a mai kutatókat. Rákóczi Katalin Vogt, Helmut: Medizinische Karikaturen von 1800 bis zur Gegenwart. München, 1980. J. F. Bergmann Verlag, 184. S., 315 Abb. Az album — a szerzőnek az előszóban kifejtett szándéka szerint — művelődéstörténeti képeskönyv kíván lenni, s mint ilyen, „adalék egy olyan tudomány történetéhez, amely az elmúlt 150 év alatt szokatlan lendületet vett". Egyaránt szólni kíván orvoshoz és képzett laikushoz; azokhoz, akik egy jól sikerült rajzon, egy élesre hegyezett viccen akkor is derülni tudnak, ha az történetesen őket találja telibe.