Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KÖNYVSZEMLE - Corsi, P.—Weindling, P. (ed.): Information Sources in the History of Sience and Medicine (Bánóczy Erika) - Dilg, Peter: Perspektiven der Pharmaziegeschichte. (Festschrift für Rudolf Schmitz zum 65. Geburtstag.) (Rádóczy Gyula)

A disszertáció felsorolt értékeit sajnálatos módon csökkenti számos téves adat és igen sok pontatlanság. Ez azért sajnálatos, mert a magyar fogászat történetének ilyen adatai, világnyelven megjelenve, átkerülhetnek további művekbe, és a tévedések láncreakcióját indíthatják meg. A kifogásolható adatok közül csak néhányat emelek ki. Nincsen alapja az állításnak, hogy Carabelli György az első bécsi fogorvos professzor erdélyi születésű. Carabelli 1787-ben Pesten született a magyar és osztrák orvostörténelmi kutatások szerint. Az 183 l-ben nyert magyar nemessége szerint előnevét Lunkasprie, Bihar megyei falu után kapta. Téves az az állítás, hogy Höncz Kálmán professzor, a kolozsvári Stomatológiai Klinika első igazgatója „Száj- és fogbetegségek" címmel 1894-ben „kézikönyvet" írt volna. Höncz a fenti címmel csak rövid népszerű munkát írt. Bántó pontatlanság a gyakori budapesti jelző használata a Buda és Pest egyesítése (1872) előtti időkkel kapcsolatban. (Pl. Budapesti Egyetem, Pesti Egyetem helyett.) Ugyancsak helytelen a stomatológia, stomatologus szavak használata az 1880-as évek előtti történésekkel kapcsolatban, mert ezt a kifejezést Magi tot francia fogorvos tanár csak a 80-as években kezdte ajánlani és az 1890. évi berlini kongresszus fogadta el. Összegezve, a tévedésektől és pontatlanságoktól eltekintve, becsülést érdemlő munka Charap disszertációja, mert fogorvostörténelmünket számot eddig nem ismert adattal gazdagítja. Huszár György Corsi. P.—Weindling, P. (eds.): Information Sources in the History of Science and Medicine. London, Butterworth, 1983, 531 p., 10 ill. A szerkesztők a tudomány- és orvostörténet rohamosan szaporodó irodalmának áttekintéséhez nyújtanak segítséget. Az egyes részterületek bibliográfiáját az adott terület egy-egy jeles szakértőjének összefoglaló esszéje vezeti be. Az első rész fejezetei a tudománytörténet és orvostörténelem fejlődésével jellemzőivel, társtudományokkal való kapcsolataival foglalkozik; a második rész a tájékoztató irodalomban kíván eligazítani, a harmadik rész foglalkozik az egyes tudományágak történetével hangsúlyozva az orvostörténelem speciális státusát, társadalomtudományokkal való kapcsolatát, míg a negyedik részben kapott helyet az Európán kívüli területekre vonatkozó irodalom. A nemzetközi és fontosabb nemzeti szakfolyóiratok listája (köztük a Communicationes) és tárgymutató egészíti ki a kötetet. Szakkönyvtárosok és kezdő kutatók számára a könyv haszonnal forgatható, bár a világirodalom értelmezése eléggé angol-szász centrikus, ahol lehet, a nemzetközi irodalom angol fordítását adja meg, német, francia címek csak elvétve szerepelnek. Bánóczy Erika Dilg Peter: Perspektiven der Pharmaziegeschichte

. (Festschrift für Rudolf Schmitz zum 65. Geburtstag.) Graz, Akademische Druck- und Verlagsanstalt, 1983. S. 497, ill. A marburgi egyetem Gyógyszerésztörténeti Intézetének alapítója és vezetője, Rudolf Schmitz 65. születésnapjára állítottak össze egy ünnepi kötetet, amelyben az ünnepelt belés külföldi tisztelőinek ez alkalomra írt tanulmányait adják közre a gyógyszerészet történetének tárgyköréből. A kötet elején az ismert gyakorlatnak megfelelően azoknak a névsora áll, akik jókívá-