Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

ADATTÁR - Grabarits István: Fialowski Lajos, Melius Péter Herbáriumának első kutatója

Úgy tűnik, hogy Szabó Attila munkájával a Herbárium-kutatás elérte csúcspontját, az eddigi módszerekké' tovább lépni nem lehet. Az alapos, orvosi szempontú kutatás továbbra is várat magára. A gyógyszerészi szempontú kutatás hiányát óhajtottam pótolni, amikor a Herbárium gyógyszerkincsét vizsgáltam.

0 Az orvosi- és gyógyszerészi munkálatok még a növénynév azonosításhoz is nyújthatnak újabb adatokat. A másik újabb eredményeket hozható út Fialowski Lajos száz évvel ezelőtti kéziratának megkeresése. Ugyanis az ő ismeretlen munkája ígéri a legteljesebb botanikai és kultúrtörténeti megfejtést. Ezenkívül ha megismerhetnénk módszerét, azon elindulva esetleg újabb eredményeket érhetnénk el. Gombocz Endre említett botanikatörténeti könyvében olvashatunk először Fialowski ezirányú munkásságáról, amit azóta minden kutató idéz és átvesz : „Sajnos hogy Fialowski Lajos nagy szeretettel, még nagyobb pontossággal és szorgalommá/ megírt Melius-tanulmánya, melynek elkészítésére az Akadémia szólította fel, csak kéziratban maradt, sőt annak is nyoma veszett."' Fialowski kéziratát a legilletékesebb helyen, az MTA kézirattárában 1983. januárjában megtaláltam. Jelzete: RAL 807/1882. Ez a kézirat csak töredékét tartalmazza mindannak, amit valójában Fialowski megírt, ezért a családi hagyaték után érdeklődtem. Ekkor segítségemre volt dr. Ritoók Zsigmondné, aki felkereste Fialowski leszármazottait, akiknél értékes hagyatékot talált és beszállította az MTA kézirattárába. Segítségéért ezúton is köszönetet mondok. A Herbáriumra vonatkozó többi irat sajnos nincs ezek között, de erről majd a továbbiakban szólunk. Ki is volt hát Fialowski Lajos ? Botanikus és nyelvész, aki a keleti Galícia, Borscsov helységében született 1846. december 5-én. Édesapja, Fialowski Vazul lengyel származású, édesanyja Kopál Franciska. Édesapjának Magyarországba való áthelyezése folytán a gimnáziumot Szombathelyen kezdte, Veszprémben és Kőszegen folytatta, majd Szombathelyen fejezte be. A bécsi egyetemen 1865—1870-ig természettudományi és nyelvészeti előadásokat hallgatott. Bölcsészdoktori címét 1877-ben a budapesti egyetemen szerezte. 1872-től a soproni városi főreáliskolában, majd 1884-től a budapesti V. kerületi katolikus főgimnáziumban volt tanár. Sopronban a város magyarosítása érdekében a művészeti körben és a magyar társaskörben tevékenykedett. Sopronban végezte a Herbárium-kutató munkáját. Beszélt magyarul, németül, lengyelül, fordított latinul, görögül, franciául, olaszul, angolul és értett cigányul. Az előkerült kézirata bizonysága szerint írt arabul. Irodalmi tevékenysége főleg a botanika műnyelvének tisztázására irányult. 1906-ban zavarodott elmével nyugalomba vonult. 1909. május 30-án halt meg Budapesten.

8 Nézzük, mit tartalmaz az előkerült Fíalowski-kézirat és az azzal kapcsolatos korabeli levelezés. 1881-ben Fialowski beadvánnyal fordult az Akadémiához, amelyben mellékelte Melius Herbáriuma második, kritikai kiadásának tervezetét.

9 Ebben azt ígéri, hogy a szöveg és a lajstromok azon év május végéig, a bevezetés és a hivatkozások augusztus végéig készülnek el. Arra kéri az Akadémiát, hogy a mű kiadási költségeihez járuljon hozzá ötszáz osztrák értékű forinttal segélyképpen, vagy vállalja el az Akadémia a kiadást és tiszteletdíj előleg fejében utalványozzon ötszáz osztrák értékű forintot. A kritikai kiadást 44 ív terjedelműre tervezte. A bevezetésben a következőket kívánta tárgyalni : 6 Grabarits István: Der Arzneischatz des Herbariums von Melius. Veröffentlichungen der Internationalen Gesellscliaft für Geschichte der Pharmazie. V. Band 52. Stuttgart, 1983. 49—56. 7 Gombocz i. m. 31. 8 Pallas Nagy Lexikona. Bp. 1893—97.; Révai Nagy Lexikona. Bp. 1911-35.; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1890—1914. s MTA Kézirattár, RAL 247:1881.