Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)

TANULMÁNYOK - Gaal György: Engel Gábor (1852-1935) kórházigazgató és önéletírása

Kongresszuson, majd két cikkben sürgeti a bábaképzés megjavítását. 1885-ben a bábák 10%-a tudott írni, jelentős részük a prostituált vagy erkölcsileg megbélyegzett nők közül került ki, s gyakran hátráltatták a szakértő orvos beavatkozását, téves módszereket alkalmaztak.

38 Az 1910-es évektől Engel tudományos munkássága minimálisra csökken. A háború idején 1500 ágyasra növelt kórház vezetése és a magánpraxis köti le — egyetemi előadásai mellett — minden idejét. Különben a múlt században szinte valamennyi kolozsvári orvosprofesszor magánpraxissal egészítette ki jövedelmét. Engelnek a századfordulóra alakul ki a pacientúrája. Feljegyzi, hogy a nagy influenzajárvány idején, 1900. március 13-án tette a legtöbb beteglátogatását: negyvenhármat. Kétlovas kocsija közismert volt Kolozsvár utcáin. Ettől, a kórházigazgatói állásától és lakásától 1919 nyarán az államhatalmi változást követően meg kellett válnia. A 20-as években már csak a magánrendelés foglalkoztatta. 1922 őszén ő is részt vesz az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvosi szakosztályának újjászervezésében, eljár üléseire, néha felszólal. Üléselnöknek is megválasztják. A szakosztály 1925 novemberében megünnepli doktorrá avatásának évfordulóját, a napilapok is méltatják.

39 Gyalui Farkas egyetemi könyvtárigazgató így fejezi be ünnepi cikkét: „Most, hogy félszázada annak, hogy orvosi gyakorlatot folytat, szeretetünk, tiszteletünk, hálánk az ő közkedvelt, humánus személye felé fordul. Családomban három generációt kezelt, s az évtizedek alatt közvetlen tapasztalatból ismerem önzetlen jóságát, egyszerű eszközökkel elért sikereit a gyógyításban. Sok betegétől is hallottam humánus voltát. Mindig olyan, mintha skatulyából vették volna ki, elegáns, finom. Jó szavával, könnyed tréfáival lelki gyógyszert is ad, és roppant gyakorlata folyamán nem volt egy betege sem, aki jóindulatáért és finomságáért hálát ne érezne iránta. Az orvos személye is átalakult ma. De Engel még a Barráék, Purjeszék fajta jából való, akik a betegben embertársukat látták, s akik receptek mellett szeretettel vigasztalták és erősítették betegeiket." Kiterjedt praxisa mellett is szegény ember maradt. Emlékezéseinek minden fejezetét beárnyékolják az anyagi gondok. Utolsó éveiben is háziorvosként egészítette ki szerény nyugdíját. Felesége még 1914-ben meghalván, legnagyobb öröme fiainak orvosi sikere volt: Rudolf (1894—1945) Szegeden futott be egyetemi karriert. A belgyógyászat rendkívüli tanára lett, 1931-ben megírta klinikája illetve tanszéke történetét; a Szovjetunióban hadifogságban halt meg. Pál (1905—1943) fia bőrgyógyász szakorvos volt. Két lánya: Ella (1890— 1956) dr. Kauntz József ügyvéd, kolozsvári német konzul és Kornélia (1891 — 1977) Gyergyay Árpád neves fül-orr-gégész professzor felesége viselték gondját élete végén. 1935. július 10-én bekövetkezett haláláról, temetéséről terjedelmesen beszámoltak a a kolozsvári napilapok. A Keleti Újság 1935. július 11-i száma fél oldalt szánt küzdelAz 1885. évi országos Orvosi és Közegészségügyi Congresszus tárgyalásai. Bp., 1885. 130— 131., 168 — 169.; Az országos gyermek-menházak ügyében, tekintettel a kolozsvári kir. szülőintézet által ápolásra kiadott gyermekekre. OTÉ 1885. 217 — 234.; Pár szó lelencügyünk érdekében. Magyar Újság 1892. 173. sz. ; Néhány szó bábaügyünkről. Közegészségügyi Kalauz, 1889. 20. sz.; Javaslatok a bábaügy országos rendezéséhez. Közegészségügyi Kalauz 1892. 2. sz. Aranydiplomás kolozsvári orvostanár. Keleti Újság 1925. nov. 5.; Gyalui Farkas: Kolozsvár aranydiplomás orvosprofesszora. Engel Gábor dr. ötven éve gyógyítja Kolozsvár betegeit. Egy erdélyi orvosdinasztia emlékezete. Ellenzék 1925. nov. 7.