Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)
TANULMÁNYOK - Gaal György: Engel Gábor (1852-1935) kórházigazgató és önéletírása
A Semmelweis-féle antiszeptikus eljárást Balassa János alkalmazza a sebészeti klinikán, s tanítványa, tanszékének örököse, az 1870-ben kinevezett Kovács József is tovább viszi azt, miközben a néhány külsőségtől eltekintve hasonló elvekre alapuló Lister-féle módszert ellenzi. A kettő egyesítését Lumniczer Sándor oldja meg Magyarországon — kitűnő sikerrel. A szülészet-nőgyógyászat terén Kézmárszky Tivadar viszi győzelemre a semmelweisi tanítást. Ő a korszerű magyar szülészet megteremtője és a bábaképzés átszervezője. Nem csoda, hogy mellette kedvet kapott Engel e gyógyászati ág művelésére. A budapesti alapozást csak megerősítették a német orvostudomány akkori fellegvárában, Lipcsében látottak. Thiersch klinikáján teljes képet- kapott arról, milyen csodákra képes az aszeptikus sebészet, Credé mellett pedig a legmodernebb szülészeti-nőgyógyászati eljárásokat tanulmányozhatta. Budapestre visszatérve bőven nyílt alkalma a szülészetből és sebészetből tanultakat begyakorolni Kézmárszky és Kovács klinikáin, sőt érdeklődésére jellemző, hogy Lumniczer műtéteit is látogatta. Bár nem utal rá, valószínűleg néha eljárt Tauffer Vilmosnak, a nőgyógyászati sebészet kolozsvári származású pesti nagyjának ekkoriban elkezdett híres laparotomiás operációira. 22 Ilyen előzmények után került Engel Kolozsvárra, ahová még alig értek el Semmelweis tanai; Listerről is éppen csak hallottak. 23 A sebészetet csak véletlenszerűen művelik, s az teljesen elkülönül a szülészettől. A Semmelweis-tanítvány Maizner talán megpróbálta szülőintézetében alkalmazni az új tanokat, de hogy milyen eredménnyel, arról nincsenek adataink. Maizner ugyanis nem nyilatkozott a kérdésről. „Egyetemi tanársága alatt is, mint azelőtt, általános praxist űzött, előkelő házaknál volt háziorvos. Ez magyarázza, hogy kisszámú irodalmi működése is többnyire a kinevezése előtti időre esik, melyek az Orvosi Hetilap hasábjain jelentek meg 1858 és 59-berí ,2i — írja Pataky Jenő, a kitűnő orvostörténész. így eshetett meg, hogy Engel érkezésekor ázsiai állapotokat talált a szülészeten. A sebészet valamivel jobban állt Kolozsváron. Agilis tanára, Brandt József (1839— 1912) szintén az Orvos-sebészeti Tanintézetnél kezdte tanári pályáját 1867-ben, s az elkövetkező évtizedekben néhány bravúros műtéttel hívta fel magára a figyelmet. Ő volt a harmadik magyar orvos, aki — Balassa János és Darányi János után — sikeres petefészektömlő-kiirtást végzett 1869-ben, s az első sebészünk, aki már 1873-ban vesekiirtást végzett — anélkül, hogy tudott volna Gustav Simon úttörő műtétéről. Az 1880-as és 90-es években, nem állván megfelelő kórház a rendelkezésére, nehezen tud lépést tartani a nyugati követelményekkel. „A klinika, mely hosszú időn át Brandt rendelkezésére állott, valóságos gúny volt e fogalomra. De Brandt ebben is szorgalmasan dolgozott. És gyakran szerencsével is" 2 *—- emlékezik vissza a Gyógyászat nekrológírója. Arra — A korabeli magyar szülészet-nőgyógyászat és sebészet helyzetét három kitűnő tanulmány mutatja be: Antall József: Lumniczer Sándor és a pesti orvosi iskola. Comm. Hist. Artis Med. 45 (1968). 57 — 73.; Dörnyei Sándor és Dörnyeiné Dapsy Henriette: Semmelweis utóéletének első évtizede. Comm. Hist. Artis Med. 46-47. (1968). 81-93.; 55-56. (1970). 123155.; Fekete Sándor: Tauffer Vilmos 1851-1934. Comm. Hist. Artis Med. 51-53. (1969). 127-142. :) Id. Gyergyai Árpád Thiersch klinikáján ismerkedett meg a módszerrel, majd több hetet Lister mellett tölt Edingburghban. Tapasztalatairól 1877. áprilisában számol be a kolozsvári Orvos-természettudományi Társulat ülésén. Bemutatja a Lister-féle „Gőzporzó" készüléket is. 21 pj.: Maizner János. Revista Medicalá — Orvosi Szem/e, IV. 1931. 6. 202. 5 Gyógyászat LII. 1912. 25. 420.
