Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)

TANULMÁNYOK - Szilágyi Mihály: A boszorkányperek orvostörténelmi háttere Tolna megye Duna menti községeiben

riumért a kuruzsló boszorkány „meggyógyítja betegét, azaz: megszünteti a szer adago­lását, ezzel megszüntetve a beteg hallucinációit. 30 Bármily rokonszenves ez a föltevés, a Tolna megyei boszorkányperekből ennyire egyértelmű következtetést nem tudunk levonni. Az elmekórtannak is egyik talányos jelensége a hallucináció. A Duna menti boszor­kányperek tanúsága szerint a boszorkánykenőcs gyakori használatától a vádlottak egy része kétségkívül az álom és ébrenlét között lebeg, ezért gátlástalanul mesél a sátánnal folytatott erotikus kalandjairól. A hallucinációt kiváltó szerek rendszeres élvezete — mai megítélés szerint — beszámíthatatlanná teszi az embert, de 1741-ben, a boszorkány­üldözés kulminálása évében ez nem menti föl az áldozatokat. Vörös Ilona a bíróságon helybenhagyja azt a korábbi vallomását is, hogy az ördögtől pénzt kapott. Csupán az összegen módosít: nem egy forintot, hanem 56 garast adott neki a Sátán. 31 Épeszű volt-e a vádlott? Korábbi életmódja, a börtönviszonyok, a sorozatos kihallgatások, a kínvallatások őrültségig fokozott fájdalmai is előidézhették, hogy a rendes bíróság előtt, ügyvédje oldalán is kitartott a sátánizmus és a rontások mellett. El lehet gondolkodni a 16 éves Pader Antal önkéntes vallomásán is. Váltig állítja, hogy részt vett a boszorkánygyűlésen, ahol: „...két fekete gyermeket látott köztök Tüzes Szemekkel, akik is ha köztök voltak, legnagyobbnak látszottak, ha pedig kimentek a Sereg közül, kitsinek látszottak lenni"? 2 Hans Georg Prun osztrák katonaszökevény zavaros vallomása a varázsitalok kincsfeltáró erejéről és az ördöggel folytatott kapcso­lat, a vele kötött szerződés (amit vérével írt alá s az 5 év, 7 óra, 9 percre érvényes) sem hagy kétséget elmebeli állapotáról. 33 A BOSZORKÁNYÜLDÖZÉS TÁRSADALMI HÁTTERE Ipolyi Arnold úgy vélekedett, hogy a boszorkányüldözés („az emberiség gyalázatára") a butaság, a bosszúvágy és az önzés miatt öltött oly nagy méreteket, hogy évszázadok múltán is foglalkoztatja a jogászokat, orvosokat és történészeket. 34 A társadalomtudo­mány, mindenekelőtt a szociológia felől közelítve a boszorkányüldözés szövevényes világához, a következő megfigyeléseket tehetjük. A boszorkán y üldözéshez vezető utat többnyire az emberi butasággal párosult rossz­indulat kövezte ki. A rontással vádolt szerencsétlen emberek nagy többsége koholt vádak alapján került a kínpadra. A váratlan szerencsétlenséget (halál, dögvész, jégkár) hajla­mosak voltak gyűlölt társaik számlájára írni. Mindenki tudni vél valamit: hogy miért ad olyan sok tejet a boszorkány tehene. Hogy miért nyomorodott meg a szomszéd­asszony keze. Ki állhat mögötte, ha nem maga a Sátán? 30 Kóczián Géza : Egyes solanaceae fajok pszichotomimetikumként való használata a nép­gyógyászatban. Népi gyógyítás Magyarországon. Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 11 — 12. Budapest, 1979. 155. 31 TmL A. c. iii. 167. 32 TmL A. c. iii. 179. 33 TmL A. c. iii. 18. 34 Ipolyi Arnold: Magyar mythologia. II. Budapest, 1929. 167.

Next

/
Oldalképek
Tartalom