Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)

TANULMÁNYOK - Szilágyi Mihály: A boszorkányperek orvostörténelmi háttere Tolna megye Duna menti községeiben

Analógiás cselekvések egész sora található a szignatűra-tan terjedésében. Lényege: minden növény külső formája megmutatja, hogy segítségével melyik betegség gyógyítható, így például a sárga színű sáfrányt a sárgaság ellen használták, a tüskés bogáncsot a szúró fájdalmak enyhítésére, míg a vese alakú bab fogyasztását a vesebetegség gyógyítására ajánlották.

2 Bátán a sárgaságba esett embernek kilenc napig sárga szalagot kellett hordania a ruháján, majd a szalagot a falu határában valamelyik keresztútnál eldobnia.

3 A 18. században kiadott könyvek élethűen tükrözik a korabeli szellemi élet kettős arculatát. Egyik oldalról a racionalizmus erőteljes térhódítását figyelhetjük meg a tudományban, másik oldalon viszont azt vesszük észre, hogy a babonák tovább szaporodnak. Jóllehet 1756-ban rendelet tiltja a közkedvelt kalendáriumok szerkesztőinek az érvágásra alkalmas napok közlését, még ötven év múlva is számontartja a szekszárdi nép, hogy márciusban az érvágás halált okozhat.

4 A rögeszmék (pl. a delíriumos gyógyítóképesség) tartalma még ennél is tovább konzerválódik. Pszichiáterekből álló kutatócsoport többszáz kórlap elemzése után arra az eredményre jutott, hogy miközben 1885—1973 között az orvostudomány rohamosan fejlődött s nyomában az eredmények nyilvánosságra hozatala is felgyorsult, a rögeszmék elszigetelten, változatlan tartalommal tovább éltek.

5 A boszorkányhit eredetének kérdése egyike a legbonyolultabb tudományos problémáknak. A nép nemcsak hitt a boszorkányok létezésében, hanem rá is mutatott azokra, akik emberfeletti képességük tudatában (s annak elhitetésével) rontottak és gyógyítottak, kötöttek és oldoztak.

6 A „boszorkány'" török eredetű jövevényszó. Ligeti Lajos az afganisztáni özbeg nyelv kipcsak ágában talált rá a basargan („rossz álmot látni") szóra, amely azt is jelentette, hogy „nyomni".

7 A boszorkányhit eredete és mibenléte régóta vitatott kérdés, főbb vonásait a következőkben látjuk : 1. A boszorkányok szervezetbe tömörülnek, rendszeresen találkoznak a bölcskei és decsi hegyen. 2. Szövetséget kötnek az ördöggel, akitől a szövetség jeléül vörös pecsétes levelet vagy pénzt kapnak. 3. Az örödögökkel orgiákat ülnek. A „boszorkány" szót gyakran csak a vádlók és a bírák ejtették ki szájukon, a nép ugyanis az ehhez a fogalomhoz tapadó képzetek miatt alig merte kimondani. A természetfeletti erővel rendelkező lények megnevezésére vonatkozó nyelvi tilalom (tabu) 2 Kelemen Károly —Kelemen Eszter: A boszorkány gyökértől a penicillinig. Budapest, 1962. 12-13. 3

Féja Géza: Sarjadás. Budapest, 1963. 32. 4 Szekszárdon Budai sebész 1806-ban eret vágott Klézli Mártonon. A páciens meghalt, ezért többen is szemére vetik a chirurgusnak, hogy: „...minek vágott Martinusban eret? mikor az nem jó, meg halhat bele". TmL A. c. iii. 832. 5 F. Pisztora —J. Farkas: Le reflet des themes propres a la medication dans les idées délirantes des malades paranoiaques, paranoides et paraphreniques. Acta Congressus International is XXIV. Históriáé Artis Medicináé 1974. Budapest, 1976. II. 1034. 6 Ligeti Lajos: Boszorkány. Magyar Nyelv XLIII. 1974. 1 — 2. 12. 7 Dömötör Sándor: A boszorkányok gyűlése a magyar néphitben. Ethnographia 1939. 220.