Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)

ADATTÁR - Dóka Klára: A pesti sebészek céhlevele

Articulus XVII. Ha valaki, a ki nem köteles a ezekhez, s kívánna czéhet gyűiteni, a czéh taxa nélkül tartozik öszve gyűlni, s ki pedig köteles, egy forintot fizessen, a czéhnek az öszve gyűlésért. Articulus XVIII. Minden mester tartozik kántor gyűléskor a czéh ládájában minden kántorra negyven pénzel, az eözvegyek, és külsők fél ennyivel, s ezen pénz applicáltatik

i9 a czéhnek közönséges szükségére. Articulus XIX. Midőn valaki inast szegőttet, tartozik egy forintal szegőttető pénzel, azon kívül az inas fel szabadulássa közönséges taxajának felét letenni, vagy érette kezest állétani. Articulus XX. Senkinek inast három esztendőnek előtte nem szabad fel szabadítani, ha pedig bötsületessen el töltötte az ő inas esztendőit, az ura a czéh előt szabadnak mondhattya; az inas pedig tartozik tizenöt forintokat a czéhnek le tenni (mellybül a legények társaságában a fel szabadult iffiü helyet tartozik bötsülletes borra valót adni) a czéh pedig maga neve, és szokot pecséttye alat tartozik néki a tanuló levelét kiadni. Articulus XXI. Az eözvegynek inast nem lehet fogadni, vagy szegőttetni, de ha az inas bé vagyon szegődve, midőn az ura meg hal, szabad ugyan ot az inasnak az ő esztendejét el végezni, és ha a mesterséget nem akarja ura halála után űzni, szabad neki el adni. Úgy hasonlóképpen ha mind a ketten meg halnának is, s gyermekeik maradnának, a mesterséget senki tülök el nem veheti, hanem ha magok szabad akarattyok szerént el akarják adni. Aki pedig a mesterséget meg veszi, tartozik magát annak rendi szerént examináltatni, és az ötödik articulusban föl tet próbáját egészszen el készitteni, azt végben vévén, az után az examinatorok diseretiót a szerént, a miként a hatodik articulusban fel vannak téve, megadni, de a czéh ládájában tsak fél taxát, valamint azon személlyek, kik huszonkettődik articulusban specificálva vannak, le tenni. In casu autem eo,

b0 ha némellyek magtalanul halnának meg, a czéh szabadon disponálhasson

51 azon mesterséggel. Articulus XXII. Hogy ha valaki eözvegyet vészen, úgy a ki mester ember gyermekét veszi, vagy ha maga it való mester ember gyermeke, s ezek czéhben akarnának állani, tehát a közönséges czéhbeli taxának tsak felével tartoznak, úgy a flastromok, és ungventumoknak tsak felét tartozik meg főzni. Articulus XXIII. Pesth várossának környékén szomszéd falukon lévők, ha ezen czéhben akarnák magokat incorpor áltatni, szabad légyen bé venni, kivált, ha examenben értelmeseknek találtatnak, és az ötödik articulusban fel tett próbát egészszen el készíttik, megadván az examinatorok diseretióit, a miként az hatodik articulusban föl vannak téve, a czéh ládajában tsak fél taxát, úgy mint tizen öt forintokat tartoznak le tenni, de ha bé nem akarnak állani, ezen czéh őket arra nem kénszerítheti, se pedig mesterségek űzésében ot, hol laknak, vagy más falukon is nem háborgathattya. Articulus XXIV. A külső mesterek legénnyel, ha valami vétekben esnek, más idegen czéhek előt magokat meg nem igazéthattyák, hanem ezen czéh előt. Articulus XXV. A külső mestereknek valamint legényt, ügy inast szabad tartani, de úgy hogy ezen czéh előtt szegőttessék bé, és szabadíttassék föl, s hasonlóképpen föl szabadulássárul a czéhez contentálván,

52 a czéh tartozik a tanuló levelét néki ki adni. 49 applicál — felhasznál. 50 in casu autem eo — abban az esetben pedig. 51 disponál — rendelkezik. 52 contentai — értesít.