Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Huszár György: A vizsgázott fogászok munkássága az 1910-es években

Ez utóbbi hirdet, hogy a fogászok számára röntgenfelvételt készít és annak alapján „gyógyjavallatot" is közöl. Ugyancsak hirdet Dr. Nagy E. sebész, és ajánlkozik, hogy a fogász rendelőjében bódítást végez, vezetéses érzéstelenítést ad. A szakmapolitikai cikkek tárgyai a címkérdés, gazdasági helyzetük és a nem vizsgázott fogtechnikusok tevékenysége. Nagybátyám, Dr. Hirsch Theophil ügyvéd, a Vizsgázott Fogászok Egyesületének ügyésze a kuruzslás és falazás jogi vonatkozásairól ír. Falazás az volt, ha egy orvos személyével, címtáblájával fedezte a nem vizsgázott fogtechnikus betegkezelő tevékenységét. A közel félezer fogász irodalmi munkássága meglehetősen szerény. Szellemi vezérük mindenképpen Kreuter József (1881—1967) volt. Az öntés kézikönyve (1912), A modern fogpótlás (1931), Fogtömés és fogbélkezelés (évszám n.) c. könyvei megjelenésük idején jól szolgálták a haladást [14]. Az alsó fogak csiszolásakor alkalmazható, róla elnevezett, lágyrészt védő műszert ma is használják. Papp Géza Gyula (1876—1946) könyvének tárgya a fogtechnika volt. Hejczmann Rezső (1887—1960) ma is [7], külföldön is [6], nyilvántartott úttörője a fémkerámiai eljárásnak. Bíró Sándor (1881—1946) a fogtechnikusok történetének szorgalmas krónikása volt [4, 5]. A fogászok rövidebb-hosszabb szakcikkeket is írtak a Fogtechnikai Szemlében, a Magyar Fogorvosok Lapjában és több más magyar és német nyelvű szaklapban. Az orvostörténelem érdeklődéssel fordul a több generációt felmutató orvoscsaládok felé. Ismeretes, hogy a fogorvos (fogász) famíliák gyakoribbakés népesebbek, mint más orvosspecialista családok. Például a magyar Dick fogászcsaládnak 20 tagja fogtechnikus, fogász, fogorvos és orvos [9]. A vizsgázott fogászok gyermekei, unokái és közeli rokonai közül jónéhányan választották a fogorvosi vagy más szakorvosi hivatást.* Összegezve az államilag vizsgázott fogászok lezárt, közel hét évtizedes működését, az a hazai fogbetegellátás, elsősorban a foghiányok pótlása szempontjából nem tekinthető jelentéktelennek. Tevékenységük rögzítése teljesebbé teszi a hazai fogászat és fogászati egészségügy történetét. * A teljesség igénye nélkül, betűrendben felsorolok 23 államilag vizsgázott fogászt, akinek gyermeke(i) és unokája fogorvos, orvos lett (nevük zárójelben): Agulár Izidor (Dr. Agulár László orvos fl944, unokaöccse Dr. Agulár Endre fogorvos fl942), Apfel József (Dr. Apfel Jenő fogorvos), Auspitz Gusztáv (Dr. Ádám György fl983, orvos), Alpár Manó (Dr. Alpár Pál gégész, orvos-ezredes, unoka Dr. Alpár Miklós gégész), Blau Benjamin (Dr. Ormándi László szemész, USA, Ormándy Jenő karmester testvére), Eidus Bent ián (Dr. Eidus Lili fogorvos, NSZK), Eisler Ignác (Dr. Eisler Béla orvos), Gyimes Károly (nevelt fia Dr. Götz György fogorvos), Guzner Gyula (Dr. Guzner Miklós 1907—1973, protetikus professzor, Marosvásárhely), Héber Antal (Dr. Éber Antal fogorvos), Hirsch Marcell (Dr. Huszár György fogorvos, unoka Dr. Huszár Daniella röntgenológus), Kollár István (Dr. Kollár Lajos fogorvos és Dr. Kollár Dezső gégész, kandidátus, unoka ifj. Dr. Kollár Lajos sebész), Korényi Endre (Dr. Korényi Elemér, 1893 — 1972, fogorvos, MÁV orvos-főtanácsos és Dr. Korényi Endre orvos), Kreuter József (Dr. Karácson József fogorvos), Papp Géza Gyula (Dr. Papp Géza fogorvos, Róma), Prohászka Sándor (unoka Dr. Prohászka Judit fogorvos), Radó Károly (Dr. Radó János 1911 — 1942, fogorvos), Réder Béla (Dr. Réder Zoltán 1910—1943, fogorvos), Renner Béla (Dr. Renner Margit 1906-1981, belgyógyász), Róna Imre (Dr. Róna Alfréd 18901963. fogorvos, röntgenológus, magántanár), Róna Lipót (Dr. Róna István 1914—1981, fogorvos), Rudas Mór (unoka Dr. Faludi Margit fogorvos) és Schmidt Gyula (Dr. Schmidt Gyula fogorvos).