Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Tamáska Péter: Tormay Károly jelentése Pest közegészségügyének 1852. évi helyzetéről

Sz. kir. Pest város 1852 évben feljegyzett területének, utcáinak, tereinek, Városrész terűlet hold 1200 D-öl Száma az A lakosok Városrész terűlet hold 1200 D-öl utcáknak szabad terek házak lakások a n e m Városrész terűlet hold 1200 D-öl évben szabad terek házak lakások férfi némber összesen Városrész terűlet hold 1200 D-öl 1827 1852 szabad terek házak lakások férfi némber összesen Belváros 91 348 49 48 8 679 4 679 6 665 7 000 13 665 Lipót város 158 702 21 28 7 494 4 446 5 131 5 447 10 578 Teréz város 452 141 43 43 3 1686 8 043 16136 17 615 33 751 József város 419 908 50 61 7 1730 5 435 8 313 9 241 17 554 Ferenc város 248 1103 17 26 4 850 1 975 3 967 4 313 8 280 Összesen 1377 804 180 208 29 5415 24 578 40 212 43 616 83 828 Az fennebbi személyzetből 7 orvostudor mint kerületi főorvos, 1 sebész, 1 állatorvos a város szegényei számára, a Rókus kórházban 5 főorvos, 10 segédorvos, s 1 bába van; ezen kívül 1 orvostudor mint kényszerítő dologházi s szegényházi orvos van alkalmazva, s fizettetik a város pénztárából" Ezer lakosra vetítve tehát alig több, mint két orvos esett, s ezeknek is a javarésze a Belvárosban működött. A tiszti főorvosi jelentés szöveges részének ismertetése után — a fent elemzettek jobb áttekintéséhez — teljes egészében közöljük a Tormay által mellékelt két statisztikai táblázatot azzal, hogy bár a főváros politikai szerepe egy időre megszűnt, de az a gazdasági és társadalmi szerep, amelyet az abszolutizmus idején is betöltött, a népességnövekedésben is megmutatkozott, emberek ezreit hozva a lassan egybeolvadó három városba.