Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Tamáska Péter: Tormay Károly jelentése Pest közegészségügyének 1852. évi helyzetéről
Nagy próbatételt jelentett a magyar orvosok számára az 1848—49. évi forradalom és szabadságharc, amelynek során korszerű katonaorvosi szolgálatot szerveztek meg. 1 Tormayt azzal a veszélyes küldetéssel bízták meg, hogy a forrongó Moldvába és Havasalföldre utazzék a Magyarországot is fenyegető kolerajárvány tanulmányozására. Sikeres visszatértével a honvéd hadsereg veszprémi és székesfehérvári táborának igazgató főorvosává nevezték ki, majd a tavaszi hadjárat végén Aulich tábornok a pesti tábori és polgári kórházak vezetésével bízta meg. Május folyamán a kormány Debrecenbe rendelte, ahol érdemei elismeréséül megkapta az első egészségügyi tanácsosi címet. 2 A világosi fegyverletétel után, mint annyi sorstársát, Tormayt is hadbíróság elé állították. Kétségtelenül szerencséje volt, mivel a kapkodó osztrák kormányzat hol felháborítóan kegyetlen, hol pedig véletlenszerűen kegyelmet osztó hatalmi apparátusa az ő esetében felmentő ítéletet hozott, sőt a viszonylagos konszolidáció során sikerült elnyernie Pest városának tiszti főorvosi állását. Ez is alátámasztja Antall József ama megállítását, hogy orvosaink „hamar magukra találtak a neoabszolutizmus éveiben is". 3 Újjászervezték az Orvosegyesületet, amelynek 1850-től Tormay lett az alelnöke. 4 Pest városának új tisztiorvosa számos orvosi és közegészségügyi munkát írt, és „a népességmozgalmat, valamint a közegészségügyet illető dolgozatai azon korszakban alapvetőek voltak"? Statisztikusi érdeklődésére jellemző, hogy az 1857-ben Bécsben rendezett III. nemzetközi statisztikai konferencián előadóként is részt vett, s az elhangzott előadások orvosi és egészségügyi vonatkozásairól a Budapesti Királyi Orvosegyesület ülésén kisebb tanulmányban számolt be. 6 A Gyógyászatban havonta közzétett egészségügyi statisztikai jelentéseit meteorológiai észleletek ismertetésével vezette be, s ezekben közölte a légnyomásra, léghőmérsékletre, nedvességre s a mágnestű elhajlására vonatkozó adatait, amelyekkel forrást nyújtott a további mélyebb elemzésekhez. Statisztikai munkái — amelyek alapján több neves akadémia levelező taggá választotta 7 — a leíró és az oknyomozó statisztikai irány határmezsgyéjén helyezkednek el. Tormay az ötvenes évek elején készített hivatalos jelentéseinek összegezését külön tudományos dolgozat formájában is kiadta 1854-ben — Medizinische Topographie der Stadt Pesth címen —, felvázolva a város általános közegészségügyi és demográfiai képét. Történelmi szempontból rendkívül érdekes 1852-ben írt jelentése Pest városának „közegészségi állásáról" 8 , hiszen összevetve kimutatásait az 1848. évi adatokkal, képet kaphatunk arról a demográfiai változásról, amelyet a háború, a kolerajárvány és a gazdasági nehézségek együttes hatása váltott ki. Fényes Elek szerint a gyorsan növekedő Pesten „.. .1848-ban a népesség 120 000 lélekre felment; ámbár ugyanekkor a hivatalos összeírás 88 618 lakost talált, .. .kihagyván az 1 Antall József: A magyar egészségügy történetének alapvonalai. SOM Adattár, ltsz. 710—79 4. p. 2 A Pallas Nagy Lexikona, XVI. kötet. Bp., 1897. 267-268. 3 Antall J. i. m. 4.-5. 4 A Budapesti Kir. Orvosegyesület Jubiláris Évkönyve, 1837-1937. Bp., 1937. 54. 6 Pallas u.o. * Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Szaklevéltára, a Budapesti Királyi Orvosegyesület anyaga. 1857 és 1858 közti iratok. Jelentés a Bécsben tartott III. nemzetközi statisztikai kongresszus orvosi vonatkozásairól. 1857 szept. 7 Hol Ián Henrik: A Rókus Kórház története. Bp., 1967. 64. 8 A Budapesti Királyi Orvosegyesület anyaga. 1850 és 1853 közötti iratok. Pest egészségügyi és orvosi statisztikája, 1852. (A továbbiakban Tormay jelentésére külön nem hivatkozunk.)
