Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Gyárfás Ágnes: Domby Sámuel (1729—1807) élete és munkássága
A „BÁBA MESTERSÉG" Domby Sámuel harmadik önálló munkája az 1772-ben kiadott bába-tankönyv. Ez a könyv is, mint Weszprémi hasonló tárgyú műve, rendeletre született. 31 Nem kell egy meghatározott rendeletre gondolnunk, mert mind a sebészek és bábák tudásának felülvizsgálatát, mind pontos összeírásukat gyakran, szinte évente elrendelte a helytartótanács. Torkos Justus János Taxájának megjelenése után komolyabban veszik a kérdést, s ennek köszönhető Weszprémi István első, magyarra fordított, szülészeti tankönyve.' 54 Weszprémi is ezért adott magyar nyelvű könyvet a szülésznők kezébe, hogy a vizsgán megkívánt anyagnak eleget tudjanak tenni. A felvilágosodás korában író, fordító magyar orvosok, megelőzve sok más tudományt, meghonosították népünk szókincsét a gyógyító-művészet szókincsében. Ez a „honosítás" spontán tevékenység volt, s akkor kezdődött, amikor a XVIII. század közepén, a háborúktól és a pestisjárványoktól megtizedelt ország vezetői először rettentek meg a kipusztulás veszedelmétől, és felismerték, hogy „Minden Országnak bátorsága, s valóságos boldogsága főképpen a népnek számos voltéitól függ." Zo Az uralkodók a népesség számának növelésére törekednek. Telepítenek, hagyják a spontán letelepülést, és a természetes szaporodás érdekében egészségügyi rendtartást fejlesztenek ki. Hazánkban mind a háromra nagy szükség volt. Akár Acsády számadatait fogadjuk el, 3ß ~ 37 akár a nála bizakodóbb nézetet, 38 annyi feltételezhető, hogy a Mátyás korabeli lakosságnak csak tizedrésze élt hazánkban a XVIII. század elején. A kor jeles statisztikai írója, Németh László a század utolsó tizedében végigtekint Európán s hozzá méri hazánkat. Megnyugvással tudatosítja olvasóiban, hogy a nemzethalál veszedelme egyelőre elvonult a fejünk felől, s leírja, miért: „A polgárok megtartására" jó rendelkezéseket adtak ki kegyelmes uralkodóink, de hogy nem csak a jobb megélhetéssel kecsegtető telepítésekkel szaporodott a létszám, hanem az őslakosság is megkétszereződött, ezért „Hála Hazáink Attyjainak a tanult bábákért", 39 Domby Sámuel 1782-ben megjelent Bába mesterségét követően, két év múlva újabb tankönyv is világot lát: Mocsi Károly A bába mesterségnek eleji c. tankönyve (1784). A Széchényi Könyvtár kézirattárában több kéziratos mű igazolja, hogy a megyék orvosai, ha nem is adták ki, de megírták és hasznosították a bábák oktatásakor szülészeti jegyzetüket. A nemzet léte, fennmaradása nem csak az élveszületett gyermekek számától függött, hanem attól is, hogy hány anya élte túl a szülést. Ezt pedig erősen befolyásolta az országban működő bábák tudása, erkölcsössége és kezének tisztasága. Európa-szerte, a nagy városokban létesítenek szülőházakat — olyat, mint Párizsban az Hotel Dieu (1720) 40 —, 34 Crantz, Heinrich Nep. Johann: Einleitung in eine wahre und gegründete Hebammenkunst. 1756. Ezt a művet ford. Weszprémi, kilenc rézmetszettel ellátva, 1766-ban Bábamesterségre tanító könyv címmel. 35 Németh László i. m. 9., 34 :,G Acsády Ignác: Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában 1720—21. Magy. Stat. Közi. Új folyam XII.; Léderer Emma: Iparunk és kereskedelmünk a merkantilizmus korában. Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar művelődéstörténet. IV. köt. Bp. é. n. Acsády val ért egyet és a magyar nép számát 1720-ban 1 800 000 lélekre becsüli. :i7 Kosáry D. i. m. 605.; Benda Kálmán: A magyar jakobinusok iratai. Bp. 1933—1957.1— III. köt. :!S Barsy Gyula: Magyarország népessége a honfoglalás óta. Magv. Stat. Szle. 1938. (Különszám) 19—34. 38 Németh L. i. m. 34. 10 Párizsban Grégoire doktor alapította az Hôtel Dieu-t. 1728-ban Strassburgban, 1751-ben
