Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

ADATTÁR - Tóth Tibor: Adalékok a szabadsárharc alatti betegápolás történetéhez

ADATTÁR ADALÉKOK A SZABADSÁGHARC ALATTI BETEGÁPOLÁS TÖRTÉNETÉHEZ* TÓTH TIBOR J^Lz 1848-as márciusi forradalom és az első független minisztérium kinevezése után került sor — többek között — a katonai egészségügy megszervezésére is. A katonai egészségügy a sokféle szervező és gyógyító munka mellett igyekezett szoros kapcsolatot tartani a polgári egészségügy irányítóival és intézményeivel is. Korán felismerték a megelőzés jelentőségét és szükség esetén megfelelően intézkedtek. így történt ez a bujasenyv (szifilisz) esetében is. Ez az igen veszedelmes nemibetegség a katonák között széles körben elterjedt volt, és gyógyítása igen hosszú időt vett igénybe. És mint irják: „. . . vitézeinket leghuzamosabb ideig a harcmezőtől távol tartja..." 1848 őszén közel tíz, a bujasenyv megelőzésével és gyógyításával kapcsolatos rendelkezésjelent meg, sőt ilyen bizottság is létrejött. Ezen rendelkezések közül kettőt közreadunk. A bujasenyv elhárítása és megelőzése érdekében a Kereskedelmi Minisztérium a Honvédelmi Bizottmány meghagyásából már 1848 novemberében utasítással fordult a megyékhez és kerületekhez.** „6569 A kereskedelmi minisztériumtól 737. Jász és kun kerületének A magyar hadügy minisztérium ide érkezett közleményéből kitűnvén, hogy a számos tábori betegeink 2/3 része buja senyvben sínlödik, — ezen kór további terjedésének meggátiására szigorú intézkedések kívántatván e kerület közönsége ennélfogva oda utasítatik miszerint: l

OT

. tiszti orvosainak szigorú köteleségül tegye, hogy a mennyiben netalán, itt, ott kéjhölgyek léteznének, azokat egésségi állapotuk tekintetéből figyelemmel kísérvén, minden héten — meghatározott időben — hatósági felügyelet mellett megvizsgáltassa. 2

or

. azon kéjhölgyek, kik buja senyvben szenvedni tapasztaltatnak, a hatósági kórházakban díjnélkül gyógyítassanak. 3

or

. a szülő intézetekben észreveendő vagy felfedezendő bujasenyves személyek, kellő gyógyítás végett, a nyilvános kórházakba tétessenek által. 4

er

. Bu ja senyvben szenvedő béirmi szegény férfi vagy némber — minden külömbség nélkül — a hatósági kórházakban díjmentesen ápolást nyerjen, mire nézve a kórházak elöljárói* Kiegészítés Kapronczay Károly —Szemkeő Endre: A betegápolás szervezése a szabadságharc idején c. tanulmányhoz (Comm. Hist. Artis Med. 93—96(1981). 113—122.). — (Szerk.) ** Szolnok megyei Levéltár, 48-as irományok 350/1849.