Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Gyárfás Ágnes: Domby Sámuel (1729—1807) élete és munkássága
de ezeket az intézeteket inkább a leányanyák veszik igénybe. Ph. Hecquet könyvében 1744-ben világosan megírja, hogy a közvélemény szerint a szülés családi és nem orvosi ügy. 41 A Miskolc méretű kis magyar városokban a talált vagy kitett gyermeket a város pénzén nevelték fel. Elsőként dajkát fogadtak hozzá, akit rendszeres díjazással láttak el. Gyakran a dajkánál maradt a kitett gyermek, így annak felnőtté válásáig a város „érdempénzét" fordították a nevelő dajkának. Az esetek nagy részében a kitett gyermek gazdag kisasszonyé volt, aki később megjelent érte. 42 Általában azonban otthon szültek, mint ahogy beteget is otthon ápoltak, mert az ispotálynak nevezett karitatív létesítményekbe a szegény öregek húzták meg magukat. Több kiváló képességű bába nevét fenntartotta az emlékezet. Lachapelle, a kor egyik leghíresebb szülésze nő volt, akit egymás mellett emlegetnek az angol Denmannal, a mesterséges koraszülés bevezetőjével, a németalföldi Palfynnal, aki a fogóműtét technikáját tette közkinccsé, és a többi hírességgel. 43 Ha az európai szülészeti irodalmat tekintjük át, ott is szembetűnő, hogy a két legismertebb szakkönyvet Luise Bourgeois és Justina Siegemundin, vagyis egy francia és egy német asszony írta. A terhesség, a szülés, a gyermekágy élettanán túl, a kóros szülések sokfélesége és az anya betegségei tartozik a szülészet fogalomkörébe. á445 A bábák számára a királyi rendelkezések esküt írnak elő, melyben benne foglaltatik, hogy tudásuk szerint mindent elkövetnek az anyáért és a magzatért, s e tudásnak a kor színvonalán állónak kell lennie. 46 Ez a tudás azonban jóval a kor általános színvonala alatt állt, amint Domby előszavából tudomásul vehetjük A bábaképzés menetét előírták a rendeletek, végrehajtották a főorvosok, de megnyugtatóan, országosan egyetemessé téve csak TaulTer Vilmosnak sikerült. 4 ' Addig is sokat tett érte maga a Ratio Educationis, az egyetemes oktatási tanterv, amely már az orvoskar oktatási rendjét is szabályozta; e karon belül bábaképzés is folyt. 48 Sokat köszönhet a bábaképzés ügye a kolozsvári orvos-sebészeti tanintézetnek, ahol már 1775 óta tartottak bábaképzést, tehát jóval korábban kezdték, Göttingenben, 1756-ban Londonban is létesítenek szülőházat. Bécsben 1784-ben az ifj. van Swieten egy alkalmi menedékhelyet szervez a társadalomból kitaszított leányanyáknak. Erről Németh László lesújtóan nyilatkozik. Pallas lex. 15. köt. 866. " Pallas lex 2. köt. 405. szerint a bábaság fejlődését a XVIII. sz. közepéig megakadályozta még a fejlettebb népeknél is az az erkölcsi színezetű elfogultság, amely illetlennek tartotta a férfiorvosnak a gyermekágyas nő mellé bocsátását. l- Leszih Andor (szerk.): Miskolc. Miskolc, 1929. 178. J:1 Híres szülészek a XVII—XVIII. században a franciáknál Mauriceau, Levret és Boedeloque Lachapelle, aki bába volt. Az angoloknál Smellie, Hunter, Denman, ő vezette be a mesterséges koraszülést, és Simpson, aki elsőként alkalmazott kloroformot. Németalföldön a fogó elterjesztője, Palfyn és Deventer. A németeknél Roederer, Siebner, Osiander, Nägele, Michealis, Spielberger, Schroederer. " Eekete Sándor i. m. és a Pallas lex. 2. köt. 405. p. ismerteti a magyar bábatankönyveket; további kézirat: Vay Ádámné Zay Anna orvosságos könyvét az OSZK Kézirattára tartja nyilván. (Quart. Hung. 2815), sok hasznos szülészeti tanács, okos megfigyelés van benne. 15 A múlt század végén megjelent Pallas lexikon ugyanazokat a szülészeti műtéteket említi, amelyeket már Domby is ismertetett. (15. köt. 866.) lfi Linzbauer: Codex... i. m. IL köt. No. 5689. Az 1770. októberi rendelet foglalja magában az Instructio Obstetricumot. ,7 Tauffer Vilmos: A bábaügy állása hazánkban. Bp. 1891. Az általa szerkesztett szülészeti rendtartás ma is élő rendelkezés. 18 Ratio Educationis. Az 1771-i és az 1806-i kiadás magyar fordítása. Ford. és jegy z. ell. : Mészáros István. Bp. 1981. ; Finánczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában.
