Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Birtalan Győző: A felvilágosodás mentálhygiénéje külföldön és Magyarországon

Birtalan Gy.: A felvilágosodás rner.tálhygiénéje 67 vertebrális ganglionok, egyrészt reprezentálják és vezérlik a vegetatív tevékenységeket, másrészt közvetítik a „testi tudat"-ot, amit másként közérzetnek nevezünk. Jóval nehezebb kérdés volt ennél a magasrendű tudati tevékenység, a szellemi élet megfelelő értelmezése. A Habsburg birodalomban a 19. sz. első évtizedeiben az uralkodó világnézet nem engedhette meg a teológiai tanításokban foglalt lélek-princípium mellőzését az orvosi szakmunkákban. Ez a megbetegíthctetlen és halhatatlan lélek jelen van Lenhossék modelljében is. Jelen van, de izolálódva: „Nem a lélek végtelen ereje, hanem az anyagtól elválaszthatatlan térbeli energia kötődik térbeli adottságokhoz. Énünk testi része, szellemi lényünkkel csak azáltal kerülhet közösségbe, hogy energiája valahol koncentrálódik és mint tisztán dinamikus jelenik meg"™ Az értelmi tevékenységek e koncentrációs területe, „sensorium commune"-ja, az agy és a gerincvelő. Az alulról jövő vegetatív „testi tudat" érzékelései és a magasrendű „lelki tudat" funkciói a hierarchikusan elképzelt rendszer középső rétegében találkoznak: „A testi és a lelki élet e gyújtópontja [Brennpunkt] a leglényegesebb az emberi egyéniségben." A „A kedély a legemberibb az emberben" '

l „A kedély a testi pszichikai tudatosság személyiségünk kedvező vagy kedvezőtlen viszonyairól."

13 Ezek az idézetek megvilágítják előttünk miért szentelt a szerző, évtizedeken át oly nagy figyelmet e témakörnek. Távlatban tekintve pedig megállapíthatjuk, hogy ilyen és hasonló felismerésekkel kezdődött a későbbiekben oly fontossá vált tudatalatti indulati—akarati szférák felfedezése az orvostudomány számára. Az érzelmi—indulati funkciók, logikusan szintén megkövetelték a maguk anatómiai lokalizálását. Erre kínálkozott a szív hagyományosan emlegetett kapcsolata az érzelmi élettel. Igaz, a medicina haladása itt is érvényesült. Lenhossék, amikor az érzések „sensorium communc"-járól szól, nyomatékosan megemlíti, hogy egyes kórbonenokok a melankolikusoknál, mások a bűnözőknél komoly szív- és éranomáliákat találtak. Véleménye szerint ezek a leletek tudományosan igazolhatják az olyan közkeletű kifejezéseket, mint „keményszívű, vajszívü, szűkkeblű" stb. Említettük, hogy a szenvedélyekre való hajlam előmozdítói között Kibédi Mátyus hivatkozott a temperamentumokra. Ezt a lehetőséget Lenhossék is számításba veszi. Ő azonban az antik, klasszikus típusok helyett Ernst Plainer klasszicizáló beosztását ajánlja. Eszerint létezne az attikai vagy szellemi, a lyd vagy állati, a római, a heroikus és az erőtlen frig temperamentum, illetve alkategóriáik/

4 Az érzelmi—affektív élet dinamikájának értelmezésében, Lenhossék felhasználja a brownizmus alapfogalmait. Ez kiderül az életfunkciók általános törvényszerűségeinek ismertetésekor is. Lássunk ezek közül néhányat: „Minden élettevékenység a hozzátartozó szerv megfelelő képességét tételezi fel". . . „Minden élettevékenység megköveteli a maga ingerét." .. . „Az élettevékenységek intenzitása az irritáció és az irritált szerv erejével egyenlő.". . . „Az élettevékenységek sokféle oppozícióban és szimpatikus viszonyban állnak egymással. Az egészség állapotában ezek az együttműködések szabályosak, harmonikusak és folytonosak."

10 Ad 2. A szenvedélyek osztályozásának alapja Kibédi Mátyus Istvánnál azok szubjektíve pozitív vagy negatív töltése. A velük járó kellemes vagy kellemetlen közérzet egyben az 711 Uo. 430. 71 Uo. 133. 72 Uo. 135. 7;i

Uo. 137. 71 Uo. 382. 7

> Uo. 28.