Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Birtalan Győző: A felvilágosodás mentálhygiénéje külföldön és Magyarországon

lizálás, a kávézás és teázás excessusaira. A feszültségeket fenntartják az elterjedt szerencsejátékok, a fogadások tömegszenvedélye. A gazdagság hajszolásából következő érdekházasságok konfliktusai szintén az idegbetegek számát növelik. A franciák akkori feudális kötöttségeik miatt kevesebb kockázatos egyéni üzleti vállalkozásba foghattak, ami a morbiditás alakulása szempontjából kedvező. Egyébként akkoriban közkeletű volt a felfogás, hogy a zsarnoki rendszerekben kevesebb az elmebaj. A mentális megbetegedésekre hajlamosító másik fontos tényezőként tekintették az egyre általánosabb szellemi túlterhelést. A fokozódó versengés folyományaként ítélték el a túlzott tanulási követelményeket is. E témáról és különösen a tudósok egészségi ártalmairól S. A. Tissot írt feltűnést keltő, beható tanulmányt.

9 E problémák erősen foglalkoztatták Kibédi Mátyus Istvánt is. Errevonatkozó nézeteire jellemzők a következő idézetek. „Menyország volna bizony a' tanulást szerető embernek élete, lia ezzel magéira oil y sok nyavallyákat nem húzna. Ugyanis, (hogy «' sok ülésnek, gyertyázásnak és álmatlanságnak ártalmait ne említsem) midőn az erős gondolkodás az animalis s piritusokat mindenfelől az agyvelőre vonsza, és ott, mint fellyebb a" vigyázásról-is meg-jegyzők, azokat meg-emészti, lehetetlen dolog a" test egyéb részeinek el-nem erőtlenedni"

10 A terjedőben levő grafomániáról pedig ez a szkeptikus észrevétele : „Midőn másoknak szándékozol írásaid olvasásával gyönyörködtetni, te magadot d leg-bóldogtalanabb állapotban ejteni; midőn másokat kívánsz böltsé tenni, te magadot az ő kedvekért meg-bolondítani. Gondolod-é, hogy e" világon tsak te látnál-bé a dolgok velejébe P"

11 J. Sinclair, egy angol szerző, az egészségre ártalmas foglalkozások felsorolásakor előkelő helyen említi az állami tisztviselők veszélyeztetettségét. Úgy találja, hogy ezek között feltűnően sok az intrika, annak idegrendszeri következményeivel együtt.

12 Hangsúlyozza emellett az egyoldalú szellemi igénybevétel káros hatásait. J. G. Spurzheim, Gall híres tanítványa és követője szerint, a papok, az ügyvédek és a művészek idegileg jóval megterheltebbek, mint a természettudósok.

13 Az üzleti és a társadalmi élet felélénkülése, a közlekedés technikájának és biztonságának fejlődése nyomán gyakorivá váltak a hosszabb utazások. Ennek egyik következményeként orvosirodalmi témává lesz a honvágy. Úgy tartották, hogy a leggyakrabban a svájciak szenvednek ettől a lelki ártalomtól. A berni származású Albrecht von Haller is foglalkozott a problémával. Ő elég egyoldalúan, exogén körülményekkel (klíma, táplálkozási szokások stb.), illetve az erre bekövetkező szomatikus reakciókkal magyarázta a jelenséget.'

1 Sokat foglalkoznak a mind gyakoribb öngyilkossággal J. Ch. Reil a melankólia fajtái között külön veszi az angol variánst, melynek nincs megfogható közvetlen indítéka, pusztán életuntságból fakad.

15 A Chr. W. Hufeland által szerkesztett orvosi szaklapban (Journal der praktischen Arzneykunde und Wundarzneykunst) 1795 és 1805 között a nosologiai irodalom 10 százalékában szerepel a hypochondria.

1

" Ő is nagy figyelmet ü Tissot, S. A.: Von der Gesundheil der Gelehrten.

. . Augsburg, 1777. 10 Kibédi Mátyus István: Ó és új diaele tic a.. . VI. köt. Pozsony, 1793. 700. 11 Kibédi Mátyus E: i. m. 709. '- Sinclair, J. : Handbuch der Gesundheit und des langen Lebens. (Ford. : Sprengel, K.) Amsterdam, 1803. 1:1 Spurzheim, J. G.: Beobachtungen über den Wahnsinn. (Ford.: Embden, E.) Hamburg, 1818. " Kibédi Mátyus I.: i. m. 686. '"' Reil, J. Chr.: Über die Erkenntnis und Kur des Fiebers. Wien, 1802. 309. Ir

'Schwanitz, H. J.: Die Theorie der praktischen Medizin zu Beginn des 19. Jahrhunderts. Köln, 1979. 27. 4 Orvostörténeti