Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Környey István: Széchenyi István lelki alkata és elmebetegsége

írt.

91 Nem az akkori érzésvilágnak, gondolkodásmódnak tulajdonítandó-e, ha Athénben: „a hajdani nagyság megannyi emléke, és az én oly rútul eltöltött, ifjú éveimnek összehasonlítása azokéval, akik életüket a szent földön. . . oly dicsőségesen végezték, csupa szomorú gondolatot keltett...", és nem a romantikus kifejezésmódnak, ha elvétve színészies: „Buda környékén a legmagasabb hegyen főbe lövi magát. .." ?

92 Romantikus ködképek, ábrándok fel-felbukkanó hangulata és az őt érő stílushatás mégsem jutottak Széchenyi koncepciójában érvényre. A realitás talajáról csak igen kivételesen, egész különleges helyzetekben tért el, és akkor sem tartósan. 1847. január 7-én: „Egyedül vagyok — érzem, ki Magyarországot egyelőre valamely provizóriumtól megmenthetné", de nyolc nap múlva, amidőn többen kérdezik, akar-e nádor lenni, Apponyi kancellárnak üzeni: „Tegyétek meg István főherceget tüstént nádornak megelőző hadműveletképen".

92. Amidőn már mentségként nem látott egyéb lehetőséget, mint hogy teljhatalommal ruházzák fel,

91 ezt a gondolatot sem tartja fenn maradandóan. Néhány nap múlva feljegyzései ugyan sok hangulati elemről és részben a külső események hatásáról tanúskodnak és ingadozást árulnak el, de tanúskodnak reális értékelésre való törekvésről és képességről is. Ez a szellem többször nyilatkozik meg írásaiban a magyar felelős minisztérium első hónapjaiban, amidőn a látszólagos siker szuggesztíve hathatott, bár ambivalenciája ekkor is érződik.

90 Ebbe pedig teljesen bele tudjuk élni magunkat. SZÉCHENYI PSYCHÓSISA A psychosis kifejlődéséről az adatok nem nyűjtják az orvosi megítéléshez nélkülözhetetlen felvilágosítást. Viszota ugyan sorra vette mindazt, ami 1848 május közepétől a Naplóban található, de olyasféleképpen, mint az irodalmi kritikában és irodalomtörténetben a tragikus fordulatokhoz vezető utat szokták fejtegetni.

90 91 Crescence-ért rajongó megjegyzés után: "Mit jedem Tag habe ich eine grössere Geringschätzung für die Menschen und bin auf meinen inneren Werth stolz! Gerne zeige ich mich aber böse und verdorben — denn es gibt mir einen unausdrückbaren Genuss — von solchen Menschen nicht verstanden .. . zu werden, — die ich verachte. Ich fühle, dass alles das was ich beginne — gelingen wird: aber nicht jetzt, und scheinbar auch nicht durch mich." Naplók, Viszota kiad. i. m. III. 103. Németh László erre súlyt látszik helyezni; azt hiszem, ebben a formában inkább pillanatnyi hangulat diktálta. Hiszen három héttel később, ugyancsak a romantika nem minden árnyalata nélkül: "Allmächtiger Gott, erhöre mein sündliches Gebet. Erfülle mein Herz, mit Enge/reiner Liebe, für meine Neben Menschen, für mein Vaterland für meine Lands Leute." Uo. 109. — Vő. ambivalencia. 9- Naplók, Viszota kiad. i. m. III. 269. (1828. XL 5.) Ugyanezt 1847. XII. 6-án is írja! a:i Naplók, Viszota kiad. i. m. VI. 500., 504. 94 Szögyény Marich László Emlékiratai. I. Bp. 1903. 50., részletesen leírja, mint a III. 8-án tartott „udvari konferencia" tárgyát, tévesen idézve Zichy Antalt! A Naplóban csak két egészen rövid feljegyzés van: "Bei Wirkner. .. ' wie wenn ich als Bevollmächtigter'. .. Meine Conditionen von oben 10 /«[ille] ausbezahlt und 5 m[ille] alle Monate. — Currente Ausgaben Berechnung der Sitzungen, als Licht, Papier, Heitzung — Grossen Steph[ans] Gross Kreutz. — Durch mich stilisirtes Handbillet, wo Pienipotenz und Garantie. . . Mir alle gehorchen"

. "... Conferenz bei E[rz] //[erzog] S7[ephan]

... Zarka nennt mich als Comissair [!]... ich rede ojfen etc. — Naplók, Viszota kiad. i. m. VI. 739., 742. 95 Április 11-én a kormány eskütétele után: "Herrlicher Momentj Fühle mich ergriffen. Obschon das Grab vor mir aufmacht! — Ich zu Batthyány und Kossuth: Én sejtelemkép — Magyarország lesz! Ti az egészet valósítjátok ! ?" <Jfi Viszota Gyula: Széchenyi elmebaja. Bp. Szle. 1930. 219, 321—362.