Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

KÖNYVSZEMLE - Le cere anatomiche bolognesi del settecento (Kapronczay Katalin) - Checkland O.—Lamb. M. (eds.): Health Care as Social History (Bánóczy Erika) - Cipolla, Carlo M.: Fighting the Plague in Seventeenth-Century Italy (Magyar László)

Le cere anaîomiche bolognesi del settecento. Catalogo délia mostra organizzata dalTUniversita degli Studi di Bologna nelF Accademia délie Scienze. 1981. A cura di Maurizio Armaroli, con scritti di Raffaele A. Bernabeo, Luciano Bonuzzi, Franco Ruggeri. Editrice CLUEB, 1981. 97 p., ill. 1979-ben a bolognai tudománytörténeti múzeumban kiállítást rendeztek a múzeum 18. századi viaszból készült anatómiai demonstrációs figuráinak gyűjteményéből. A moulage-ok orvostörténeti értéke igen nagy, sajátos helyet foglalnak el az anatómia történetében. Komoly moulagegyűjteménnyel rendelkezik a bécsi orvostörténeti intézet, a firenzei és a bolognai tudománytörténeti múzeum. Különösen a 18. században volt elterjedt és népszerű az anatómiai viaszfigurák készítése. A leghíresebb olasz viaszszobrászok a firenzei Felice Fontana és a bolognai Ercole Lelli voltak. A bevezető tanulmány megismertet a viaszszobrászat technikai alapjaival és azokkal a műhelytitkokkal, ahogyan az anatómiai demonstrációs ábrázolások készültek. A titkot szó szerint kell érteni, amelyet minden moulage készítő féltékenyen őrzött a minél tökéletesebb munka érdekében. Külön kell szólni a moulage készítőkről, akiknek úgy művészi képességekkel, mint orvosi, anatómiai, patológiai ismeretekkel is rendelkezni kellett. A kiállítást három bolognai viaszszobrász Ercole Lelli (1702—1766), Giovanni Manzolini (1700—1755) és Anna MorandiManzolini (1716—1774) által előállított anatómiai figurákból rendezték. A kiállítási vezetőként is használatos kiadvány tanulmányai bemutatják a bolognai tudománytörténeti intézet anatómiai gyűjteményét és a figurák készítőinek életművével is megismertetnek. A tanulmányok végén közölt bőséges bibliográfia és jegyzetapparátus megkönnyíti a további kutatásokat e témában. Szép kivitelű illusztrációi emelik a kiadvány értékét és használhatóságának mértékét. Kapronczay Katalin Checkland, O. —Lamb, M. (eds.): Health Care as Social History: The Glasgow Case. Aberdeen, University Press, 1982. 305 p. Mi minden történt Glasgow-ban az egészségügy szervezése terén 1830-tól napjainkig? A több szerző tanulmányából összeállított kötet érinti a legfontosabb témákat: járványok, az orvostársadalom szerveződése, egészségügyi törvényhozás, elmebetegügy, a sebészet forradalma, tuberkulózis, radiológia, anya- és csecsemővédelem, a National Health Service szerepe (1948-tól). Glasgow a brit városok közt az elrettentő példa, egészségügyi vonatkozásban különösen, a romló viszonyok gyökere a múlt századba nyúlik vissza. A város egészségügyének története része az általános közegészségügyi képnek, valamint szorosan összefügg a társadalom egészének történetével. Jegyzetek, táblázatok, bibliográfia és mutató egészítik ki a kötetet, a további kutatások serkentésére részletes levéltári lelőhelyjegyzéket is közreadnak. Bánóczy Erika Cipolla, Carlo M.: Fighting the Plague in Seventeenth-Century Italy. Madison. The University of Wisconsin Press, 1981. 123 p. Az 1348-as járványt követően a pestis több mint 300 évre az európai élet részévé vált: átalakította, ezer módon befolyásolta azt. Itália északi államai, a XVI. század folyamán, a járvány leküzdése érdekében magasan szervezett közegészségügyi rendszert fejlesztettek ki. Speciális bizottságok, törvények és rendeletek jöttek létre a közegészség érdekében.