Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Bánó Marianna: A settlement hazai megtestesítője: Egyetemi Szociálpolitikai Intézet - Újpest

A SETTLEMENT HAZAI MEGTESTESÍTŐJE: EGYETEMI SZOCIÁLPOLITIKAI INTÉZET-ÚJPEST évvel ezelőtt, az 1830-as évek elején alakult ki Újpest, a mai Budapest IV. kerülete. Születésének idején a hazai ipar fejlődése a Habsburg elnyomó politika következtében még nem indult meg. Hazánk feudális körülmények között kifejezetten mezőgazdasági termelést végzett, és még az I. világháború előtt is agrár ország volt. Lakosságának mintegy 60 %-a mezőgazdaságból élt, csupán 24% dolgozott az ipar, kereskedelem és közlekedés területén.

1 Az 1831-ben megalakult Újpest alig félszáz esztendő alatt Magyarország egyik legnagyobb iparvárosává fejlődött. Ehhez hozzájárult a település kedvező földrajzi fekvése — a Duna mellett fekszik, közlekedési csomópontban és Pest közelében —, valamint a helység földesurának, gróf Károlyi Istvánnak alapító levele, melyben a letelepülők számára teljes ipari és kereskedelmi szabadságot, valamint vallási egyenjogúságot biztosított, így az alapító levél a szabad vállalkozás akadályait — ellentétben a korabeli szokásokkal és törvényekkel — a településen megszüntette, hangsúlyozva, hogy senkit nem akadályozhat meg nemzetisége, vallása, egyszóval származása abban, hogy olyan önálló vállalkozáshoz fogjon, amihez kedve és tőkéje van. Az ipar terén minden megkötés nélkül engedélyezte bármilyen gyár alapítását és bármilyen ipar gyakorlását. Minden telepesnek előre alá kellett magát vetni azon szabálynak, hogy céhet nem alapíthat, sem pedig az ipart megszorító kiváltságos leveleket nem szerezhet. A kereskedelem terén az okmány hasonló szabadságot biztosított. A Dunán szabad kikötőket engedélyezett. A község autonómiája is elősegítette a szabad ipari fejlődést, vezető testületébe — vallás és nemzetiségre való tekintet nélkül — beválaszthattak minden házbirtokost.

2 Mindezek következtében Újpest lakossága 1870 és 1910 között 10 évenként megkétszereződött (1870-ben 6722 lakosa volt, 1910-ben 55 197). Hazánkban a kapitalizálódási folyamat németekkel, csehekkel, szlovákokkal, osztrákokkal, valamint a zsidósággal indult meg. A gazdag zsidó Lőwy, Neuschloss és Wolfner családok — az első nagy manufaktúrák alapítói —, valamint az Újpest első házát és serfőzdéjét 1831-ben felállító sváb Milden berger családok mellett az újpesti lakosság nagy részét — főleg kezdetben — idegen nemzetiségű kisiparosok és kiskereskedők alkották, zömükben céhekből kiszorult egyének vagy munkanélküliek, olyan személyek, akik munkaalkalomra, vállalkozási lehetőségre lestek. Hasonlóan Pest-Budához, Újpest 1 Berend Iván—Ránki György: Tanulmányok Budapest múltjából XVI. Bp. 1961. 548. (Budapest környéki ipari övezet kialakulása) 2 Magvarország vármegyéi és városai Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Szerk.: Borovszky Samu, Bp. 1910. II. köt. 472. BÁN Ó MARIAN NA