Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Nikodémusz István: Járványos betegségek a központi hatalmak hadseregeiben az első világháború alatt
Krajnára és Isztriára. 1916 óta a nemi betegségek bejelentése kötelező. Különböző nőegyletek rendszercsen foglalkoztak a prostituáltakkal. A háború végefelé sok bajt okoztak a nemi betegségek, egyes nemzetiségi ezredekben öncsonkítással együtt fordultak elő. Előfordult, hogy az ezred 4 %-a fertőzötté vált. 18 A második háborús év folyamán hetente 2234—4035 nemi beteg (kankó, lágy fekély, vérbaj) jelentkezett. A második évben 163 229, a harmadikban 128 726 volt a K.u.K. hadseregben a nemi betegek száma. Az összeomláskor újabb emelkedés jelentkezett. Az általános egészségügyi helyzet is kívánni valót hagyott maga után. A német sereg a harci cselekmények miatt 1,531 millió halottat vesztett, a fertőző betegségek miatt 0,155 milliót. Az osztrák—magyar hadseregben kisebb létszám dacára többen haltak meg fertőző betegség miatt, mint a németek közül. A különbség főleg a háború elején mutatkozott, később az e. ü. szolgálatot jól megszervezték s fel is szerelték. A védőoltásokat késéssel, de elvégezték. A Balkánon és az olasz fronton 35, a keleti fronton 53 bakteriológiai állomás működött. A szakszemélyzettel való ellátás okozott eleinte nehézséget. A járványkórházak (lazarette) száma meghaladta a százat, akadt köztük 2500 ágyas is. A fürdctő-fertőtlenítő részlegek 1500 mozgó és 210 stabil gőzsterilizátorra] rendelkeztek, az ivóvíz fertőtlenítésére 230 ultraibolya lámpa állt rendelkezésre. Kiterjedten irtottak rovarokat. Az egészségügyi szolgálat eredményes munkáját jelzi, hogy IV. Károly 1917ben az orvosokat katonaállományba emelte. A járványügy az összeomlásig jól működött. A betegségek miatti halálozás évről-évre nőtt. Az első évben a német hadsereg betegségek miatt 23 400 embert vesztett, a negyedik évben több mint 40 000-et. Hasonló volt a helyzet, pontatlanabb nyilvántartással, az osztrák hadseregben. A németek sérültjei— betegei 89—93%-ban újra harcképessé váltak. A K.u.K. hadseregben a rehabilitáció az első évben 84, a negyedikben 65%-os volt. A harci cselekmények és a betegségek miatt meghaltak aránya a háború alatt a különböző hadseregekben a következőképpen alakult: hadsereg veszteség harci veszteség betegségek cselekmények miatt miatt osztrák—magyar 3,4% 3,6% német 3,0% 2,0% francia 4,0% 1,0% orosz 4,0% 3,0% A K.u.K. hadseregben számos katona hiányzott a frontról. E hiányt a betegek gondos csoportosításával, szigorú ellenőrzéssel, megfelelő gyógyintézetekkel s kellő „lövészárok hygiénével" jelentősen csökkenteni lehetett volna, s így 250 000 ember helyett csak 115 000 maradt távol a harctól. Az élelmiszerhiányt helyes táplálkozással, a hygienes szabályok betartásával s a hadseregszállítók szigorú ellenőrzésével lehetett volna javítani. Amint a fentiekből kiderült, tömeges megbetegedések, járványok nemcsak természeti csapásokhoz, hanem világtörténelmi tragédiákhoz is társultak. Elhárításuk, megelőzésük nagyon kívánatos. A középkorban egy-egy fegyveres cselekményhez társult fertőző betegség a fegyverek csapását megtízszerezte. A tömeghadseregek megjelenésével a pusztulások mértéke is megnőtt, ám az akkoriban fejlődésnek induló orvostudomány bizonyos fokig gátolta az emberek pusztulását. Az első világháborúban — adataink 18 Kaup I.: Münch, med. Wschr. 1938, 85, 1316—1320.
