Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Környey István: Széchenyi István lelki alkata és elmebetegsége
PSYCHOPATHIÁS VONÁSOK A cykloid psychopathiát az érzelmi és hangulati színezet túlerőssége és ingadozása jellemzi. A jelentkező hangulat alapján független a külső hatásoktól. Ez azonban korántsemjelenti, hogy ne befolyásolhatnák élmények, éppúgy mint az egészséges psychében. A „cyklikus" jelző használatos mind a mániás-depressziós elmezavarra, mind a megfelelő psychopathiára, mert ezeket — mint említettük — szakaszos ingadozások karakterizálják. Célszerűbb azonban a thymopathia megjelölés; ez kifejezi, hogy a zavar hangulati, viszont nem utal a fázisos-cyklusos lefolyásra, amely nincs is meg minden „cykloid" psychopathánál. 27 Jegyezzük meg mindjárt, hogy Széchenyi élet folyásában is csak nehezen tudjuk kimutatni. A cyklikus temperamentumot két veszély fenyegeti. Hajolhat a hypomaniás megnyilvánulások, a psychosis határa felé: könnyen siklik bőbeszédűségbe és túltevékenységbe. A másik, ezzel összefüggő veszély: önmagának túlzott előtérbe állítása. Megfelelő helyeken utalunk arra, jelentkeznek-e ezek Széchenyi szónoki, írói és szervező munkásságában. Az irodalmat legsűrűbben Széchenyinek a normális határán kívül eső hangulati nyomottsága, hypochondrias érzései, önelégüietlenség okozta gyötrő gondolatai foglalkoztatták. Ezek miatt vélték, hogy már 1848 előtt psychósisban — melancholiában — szenvedett volna. Aligha lehet kideríteni, hogy mikor és milyen körülmények között kezdett Széchenyi hangulatzavara kialakulni. Még nincs 28 éves, amidőn atyjának írt levelében, 1819. február 3-án, életfáradtnak mondja magát, és úgy érzi, hogy életét elrontotta, 28 pedig szüleinek — érthetően — inkább élete derűs oldalairól, tárgyi dolgokról, és ekkor görögországi útján kedélyállapotára jól ható érdekes élményeiről, tapasztalatairól számol be. Nem sokkal később, 1819. április 19-én egy hosszú naplófeljegyzés közepette erősen vádolja magát és javulásra törekszik. 29 Ezt ismétli néhány, a következő hónapokban atyjához intézett levelében is. Panaszai szinte egész életén keresztül ugyanazokban a formákban jelentkeztek mint fiatalságában. Ami a nyomott hangulatot illeti, már 1810. július 26-án azt írja 30 Arad környéki állomáshelyéről, hogy az elhagyatottságban szinte nincs kellemes órája; ennek oka lehetett az ottani élet sivársága. A hadjáratok idején írt levelei sokszor említik irtózását a háború szenvedéseitől. Csak okkal mondja betegnek magát. 1815. május 6-án a nápolyi hadjáratban egészségét tönkrementnek mondja; néhány nappal előbb lapos vágásokat szenvedett. 31 Júniusban azonban már intenzíven részt vesz a társaséletben. 32 Súlyos hypochondrias feljegyzést először talán atyja halála után, 1820. december 23-án tett, de ezután már a panaszok és nyomott hangulat lépten-nyomon visszatérnek. " 7 Bumke, O. : Lehrbuch der Geisteskrankheiten, 7. Aufl. München —Berlin, Bergmann —Springer, 1948. 235. skk. 8 "... ich. . . des Lebens müde .. . Das sind so meine Aussichten, in die Zukunft — eines grau gewordenen Jünglings, — der sein Leben verdorben hat'". Levelei szülőihez, i. m. 277. 29 Naplók, Viszota kiad. i. m. I. 594. "Ich fehlte .. . unverzeihlich und unvergesslich — das Andenken davon ist hinlänglich — mir keine ganz vergnüte Stunde in meinem Leben zu erlauben. Dass ich gegen diese Gesetze nicht mehr fehlen werde, bin ich überzeugt. . . " w Gr. Széchenyi István levelei szülőihez. Összeáll.: Zichy Antal. Bp. Athenaeum, 1896. 49. :!1 "Mein Pferd mein Csákó, die stark blessirt wurden, und 2 flache Hiebe die ich bekam, sind meine Beute." Levelei szülőihez. 156—57. Napló. Viszota kiad. I. 121. skk. 32 Viszota szerint jegyzékszerűén sorolta föl jegyzeteiben a hypochondrias gondolatokat kb. 1835— 1843-ig. MTA kézirattár 4233/5.
