Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Solymár Imre: A völgységi svábság értékorientációi, történeti életmódja és ennek néhány orvosi—egészségügyi vetülete
matosabbak a mezei gazdák, mint a hol kevés fáradság után bőven aratnak. ... /1 német mindenütt szorgalmatosabb nem tsak a Magyarnál, hanem a Tótnál is. Nézd a Szepesieket, a Bánáti, Tolnai s más Németeket. " 19 Számos jellemző megfigyeléssel gazdagítja e képet Berzsenyi Dániel, ki a magyarországi német „gyarmatok"-ról többek között azt írja: „.. . sok földművelő népet, de pénzt, szorgalmat és hasznos mesterségeket is hozónak s oly meddő tá jakon is, hol a könnyű élethez szokott magyar élni sem tudott, gazdag falukkal és városokkal töltenek be." 2i) Majd később: ,,... dicséretre méltó erkölcsöt és szorgalmat mutatnak .. . ", de ez ,,. .. bőség, kultúra nélkül... " 21 Desewffy József „Hitel-taglalat"-ában az egymás mellett élő falvak eltérő szorgalmatosságáról is szót ejt. Egyszer csak megjegyzi: „... A' honnunkban letelepedett Sváb" elődei szorgalmat ismérőbb országbúi kerültek ide hajdan, ezekben apárúl-fiúra ment által cé szokássá vált igyekezet... " 22 Fényes Elek 1842-es statisztikája egész bekezdést szentel a magyarországi németek „erkölcsi jellemé"-nek. 23 Széchenyi István viszont nevezetes „szentgróti levél elemzésében" a német városi polgárral példálózik, aki „magátúl alig tagad meg valamit". Szembeállítja vele a sváb parasztot, akire éppen az ellenkezője igaz, mert ugye: „... úgy lakni és úgy élni, mint áltálján véve ci sváb paraszt lakik és él Magyarországon, ez ugyan a' fényűzés rovatába tartozik-e vagy sem?" —teszi fel a kérdést. 24 Végül utolsóként idézzük Haas Mihály Baranya-emlékiratát 1845-ből. Árnyalt leírást ad a baranyai németekről. Csak néhány sorát emelnénk ki: „... csodálandó vasszorgalom... csendes, fáradhatatlan munkásságú, gondos emberek. . . főtulajdonuk: a munkásság és szaporoséig. . . '' 25 Ilyen értelemben szólnak Tolna megye és a Völgység első monográfusai is. A nemzetiségek eltérő gazdasági értékrendjét Moldoványi József 1824-ben megjelent munkája még nem tárgyalja elkülönítetten 20 , viszont több helyütt közvetve utal arra. A racionális gazdasági magatartást nem belső jellemvonásnak, hanem az élénkebb kereskedelmi élet által kiváltott szorgalomnak, „iparkodás v-nak tulajdonítja: „... a köz nép sokkal világosabb és értelmesebb mint sok más megyékben, és a kereskedés által, mellyre több nevezetes ágak néki utat mutatnak, elevenségre, és iparkodásra sarkantyúztatik. . . " 27 Mivel a sváb 19 Magda P. 1819. 78. 20 Berzsenyi D. 1968. 331. l Berzsenyi D. 1968. 336. -"- Desewffy J. 1831. 62. — Érdekes megemlítenünk, hogy a takarékosság erényét Desewffy sok más „környül-állás"-lól meghatározottnak tartja. Még az adózás általi „lefölözést" is felemlíti, hogy kimondhassa általános véleményét: „... leginkább neveli azt a jobb-lét reménye". -• ! Fényes E. 1842. 75—76. — Idézzük: „. . . Mi a németek erkölcsi jellemét illeti: ők csendes, munkás, szorgalmatos emberek ; a városi életet, rendet, csinosságot, tudományokat, mesterségeket szeretik ; a föld és szőlőművelést, lótenyésztést kitűnő szorgalommal űzik, a honnan a magyarországi jobbágyok közt legvagyónosabbak ; inkább józan ítéletüek s mélyen gondolkodók, mint sebes eszűek ; a törvény s felsőbbség eránt engedelmesek ; hű polgárok ; minden más idegen ajkú magyarországi lakosok közt a magyar nyelvet bevenni vagy tanulni legkészebbek : ellenben tetteikben lassúk, valami nagyra, nemesre nehezebben ingerelhetők mint a magyarok, de ha valamihez hozzá kezdenek, állhatutosabbak amazoknál." 24 Szécheny 1. 1894. 582. 23 Haas M. 1845. 51., 52., 56. 26 Egy évvel korábban, ugyancsak a Tudományos Gyűjteményben jelent meg Strázsay János Baranya-leírása. Moldoványival szemben Strázsayt azért kell kiemelnem, mert ő már külön fejezetet szentelt a baranyai lakosok „életmódjok, műveltségi és charachter-vonatjok" ismertetésének. Állítja, hogy „.. . által vivén minden felekezet magára nemzetiségének eredeti tulajdonát... azok Eletmódjokban... míveltségi és Character-vonatjokban egvmástól annvira különböznek." — Strázsay J. 1823. 59—60. 2 ' Moldoványi J. 1824. 81.
