Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Zsemlye János: Az 183l-es kolerajárvány Abonyban

Vessünk egy pillantást az egészségügyi helyzetre, ill. felkészültségre. A vármegyei „Cholera Deputatio" 6 Chirurgust (seborvost) bocsátott a Kecskeméti járás rendelkezésére, akik közül Batta főszolgabíró, Nagy József— ahogy ő jelentéseiben majd aláírja — „járásbeli rendes orvos"-i küldik Abonyba. „Végtére jelentem — írja —, hogy az OrvosUrak közül 4-en megérkeztek. Nagy József Úr felvigyázása alatt lészen Abony, Györgye és Törtei." Nagy József azután itt is maradt Abonyban és emberfeletti munkával küzdött is az. egyre elhatalmasodó járvánnyal. Segítségére érkezett Pestről Posta László orvos, azonban őt azonnal el is küldte Újkécskére, ahol ekkor már tömegesen betegedtek meg az emberek. A felsőbb utasítás végrehajtásaként Abony északi részén a központtól kb. 2—3 km-re a Nagyszigethy-Szily uradalom területén egy üresen álló pajtát jelöltek ki kolera-kórház céljaira, mindjárt mellette kolera temetőnek egy-egy darab földet adott az uraság a katolikus és a református egyházaknak. Az előzmények tárgyalásakor volt szó a zsidó hitközség különleges helyzetéről. A zsidók ügyeibe a városi elöljáróság nem szólt bele, ott a mindenkori illetékes „zsidóbíró" intézkedett, így történt ez most is. A hitközség — most így mondhatnánk — szociális ügyeit a Szent Egylet, a Chevra intézi. A Chevra történetéből idézünk: „.. . rettenetes vendég közelgett kelet felöl. . .. fölütötte fejét az eddig ismeretlen, de annál borzadalmasabb ázsiai kolera. . . . Kórházat kellene építeni a rettentő vész meggátlására, de nincs pénz a kasszában. A Chevra Elöljárósága nem gondolkozott sokat, hanem vette a Chevra ingó vagyonát, tóráját, nagyértékű perochesszét, azokat zálogba tette, és a kölcsönvett pénzből felépítette a kolera kórházat. . . . Az elhunytak részére temetőhelyet vásároltak az úriszék engedelmével 10 aranyért Zsidó Józseftől." Nem tudjuk hol állt ez a kórház, azonban tudjuk, hogy az orvos — aki az abonyi és. györgyei hitközségek orvosa volt — chirurgus képzettségű ember volt, név szerint: Kohn Salamon. A zsidók kórházának ellátásán kívül keresztény betegeket is gyógyított a városban, neve a korabeli református halotti anyakönyvekben, mint halottkém szerepel. A harmadik orvos dr. Roszbach Ferenc, aki a város orvosa, neve — szintén mint halottkém — szerepel az anyakönyvekben. Abonyi Lajos úgy ír róla, mint a kolera-ház felügyelőjéről, ez azonban nyilván tévedés, mert a kolera-házból Nagy József küldi a jelentéseket a vármegyéhez. A valószínűbb az, hogy az akkori idők szerint magas korúnak számító orvos (67 éves) Nagy József ide érkezéséig tett bizonyos intézkedéseket a járványnyal kapcsolatban. Július 12-én „A piacon a Helytartótanács és a Vármegye rendeletei számos házra fölszögeztették. . . a lelkipásztorok utasíttattak, ezt a templomban is megmagyarázás mellett közhírré tenni. .. " Az előzőekben ismertetett „Utasítás''-ról van szó, amelyből az alábbiakban idézek.'

0 „... tsoportos emberi gyülekezetek keményen tiltatnak, minden iskolák tsapszékek, és fogadók, fűszeres és más boltok, hússzékek sat. bezáratnak. Amiket megvenni elkerülhetetlenül szükséges azokat a strázsák felvigyázása alatt, vagy a szabad útszán, vagy ablaknál lehet megvenni. A vert pénz eczetbe vettetik, a papiros pénz büdöskőbül, s korpábul készített füsttel füstöltetik." Ez, a mint látjuk, teljes zárlat. Ez a zárlat még az állatokra is kiterjed. „Minden kóborló kutyák és matskák elvesztessenek, de sőt a veszedelmes házakból az utszákról odaröpülö madarakat is lövöldözés, vagy más módon vissza kell tartani." 15 A sokszor említett Utasításból mindig annyit tettek közzé, amennyit a járványhelyzet megkívánt. Tehát fokozatosan lépett életbe.