Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Zsemlye János: Az 183l-es kolerajárvány Abonyban

ellenére a halottak száma kismértékben eltér a különböző forrásokban. Erre vonatkozólag mindegyik adatot közreadom azzal, hogy a magam részéről az anyakönyvi adatokat tartom — viszonylag — a legpontosabbnak. ELŐZMÉNYEK ÉS KÖRÜLMÉNYEK Mint nagy ellenséget, olyan felkészüléssel várták a Birodalom fővárosában az egyre közelgő kolerajárványt. Ismerték a kolera útját, amint végigterjedt Oroszországon, és ismerték a hiábavaló küzdelmet, amelyet ellene vívtak az orosz orvosok a legkisebb eredmény nélkül. Pontosan nem állapítható meg, mikor készült el „A Leg-Főbb Parancsolatra. .." — tehát a császár parancsára, az az „Utasítás"? amelynek értelmében kellett eljárni az egész Birodalomban a kolera megelőzésére, tartama alatt és utána. A magyar nyelvű nyomtatványon a dátum: 1830. Ez a dokumentum szerkezetében egy törvény és végrehajtási utasítására emlékeztet leginkább. Szövege világos és szemléletes, intézkedései logikusak, szinte minden részletre kiterjedtek. A maga korában minden bizonnyal az akkori világ legmodernebb ilyen jellegű intézkedés-tervezetei közé tartozott. Nem ezen múlt, hogy magával a kórral eredménytelenül szálltak szembe. Ennek oka az orvostudomány fejletlensége. Az ,,Utasítás" négy fejezetből áll:

2 /. A Politikus Biztos. . . II. Az Elöljáróságok . . . III. Az Orvosok . . . IV. A Tisztítás. . . Az első fejezetben jelöli meg azokat az intézményeket, amelyek a kolera idején működésbe kezdenek. így a legfőbb vezető testület Magyarország esetében a Helytartótanács, ez alá tartozik a vármegyéknél kijelölt ,,Chlolcra Dcputatio" (Bizottság) amely operatív területén teljes hatáskörű szerv, beszámolni a Helytartótanácsnak tartozik. (Vezetője a mi esetünkben a vármegye Első Alispánja volt.) A járások „kolera-biztos"-a a mindenkori főszolgabíró, de a városok és községek kapnak egy, — a megye által kiküldött és teljes hatáskörrel rendelkező — személyt, aki a helyszínen a megye képében utasítja az Elöljáróságot. Ebben a fejezetben van leírva ez utóbbi személynek feladatköre is. A következő fejezet a városi és községi Elöljáróságok feladatait jelöli meg. (A lényeg: feltétlen engedelmesség a megyei biztosnak!) Az orvosok részére szóló fejezet a betegség leírásával kezdődik. Beszél a tünetekről, a betegség lefolyásáról, valamint elemzi a lehetséges gyógymódokat. Leírja az összes 1 Utasítás az Egésségre ügyelő Hivataloknak nem különben a Pestis-mentő (Contumátia)Intézeteknél felügyelő személyek számára hogy a Cs. Kir. Austriai Tartományoknak határai a Cs. Orosz Birodalomban dühösködő Járvány-Epe-Kórságnak (Cholera morbus) berontása elől bátorságba tétessenek és béronthatása esetében elterjedése meggátoltasson. Buda, Egyetemi Ny. 1830. - A fejezetek címei a kor stílusának megfelelően elég terjengősek. Itt most mutatóul közlöm az első fejezet teljes címét: „/. A' Politikus Biztosok kötelességei. A

1 politikus rendszabások, mellyeket a gonosz tulajdonságú mételyek megjelenésekor tenni szükséges, megkivánnyák önnön fontosságok miatt a" legnagyobb szemességet és keménységet." Pest m. Levéltár, A Cholera Deputatio jkv.