Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 100. (Budapest, 1982)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - May István: Adatok Zay Sámuel komáromi főorvos életéhez

is el tudják látni a beteget. Az előbeszéd szerint ez az összefoglalás főként a papok számára készült: a falun ugyanis a beteg általában először a paphoz fordul. Munkája első részét Zay, J. Krause művéből (Der Medizinische Landpfarrer) merítette, a másodikhoz több forrást használt, többek között Struve művét.

8 Hadd álljon itt ebből a könyvből a tetszhalálról szóló részlet: ,,/T hozzá adásba vagy Toldalékba... leírom, miképpen lehessen a' Háltnak láttzókat meg-eleveníieni; mellynél fogva Hollandiának egy Fő Városa Amsterdam törvén-meg először a" jeget és 25 esztendők lefolyása alatt 900 holtat hozván vissza az életre, a' Londoni Királyi Emberiség Társaság pedig azután két esztendők eltelése alatt, úgymint 1794-től fogva 1796-dikig 2175-nek adván viszsza az életet halhatatlan hírt nevet szerzettek magoknak.'''' A Magyar Mineralógiához — a harmadik, magyar nyelvű ásványtanhoz — érdekes történet fűződik. (Az első kettő Benkö Ferenc enyedi professzor munkája/') Földi János, Csokonai orvos barátja, aki maga is tervezte magyar nyelvű ásványtan kiadását, Miller Jakab Ferdinándhoz, a Széchenyi Könyvtár későbbi első igazgatójához 1799. szept. 2-án írt levelében plágiummal vádolta vele egykorú kollégáját. (Ezt a levelet bővebben ismertettem az ItK 1970. évfolyamában [202—5.]; ugyanott kimutattam a pélágiumvád alaptalanságát.) Megbotránkoztatva állította, hogy Zay ásványtana Piller Mátyás jezsuita atya tankönyve ásványtani részének szó szerinti fordítása.

10 ".. .quas PilleriPraelection.es de Verbo ad verbum in Hung, transposuit, et edidit Samuel Zay in Komarom 1791. .., non lamen manifesta Versioné, quae Praelectiones iisdem verbis apud me leguntur Latine. Vertére est laudabile, dissimulare fontes, — viderint alii" Piller tankönyve több kiadásban jelent meg. Az első három csupán kivonat egyetemi, előadásaiból, amelyeket az alcím szerint hallgatói jegyeztek le és rendeztek sajtó alá: Tentamen publicum expraelectionibus históriáé naturalis... Nagyszombat, 1775. — Ugyan ebből az évből való egy másik, azonos című kiadás, míg a harmadik — némi címváltoztatással —- 1776-ban hagyta el a sajtót. Ezek a kiadások javarészt szó szerint egyeznek, és mindössze 20 lapnyi terjedelműek. További, egymással egyező hat kiadása már Elementa históriáé naturalis in usum scholarum grammal icarum et gymnasiorum címen jelent meg 1778 és 1791 között (kiadási helyük Nagyszombat és Buda). Az ásványtani rész valamennyi kiadásban a 3. kötet, terjedelme 100 lap; Zay munkája 349 lap. Zay könyvének a Pillérével való összehasonlítása alapján megállapítható, hogy szó sem lehet plágiumról: a magyar tudós a meghatározásokat és a testek tulajdonságainak 8 Friedrich Adolph August Struve (1781—1840) drezdai orvos. Ő állított elő elsőként mesterséges ásványvizet vegyi anyagokból. Erre vonatkozó műve: Über die Nachbildung der natürlichen Quellen. Dresden, 1824. (Orv. lex. IV. 395.) — Krause neve nem szerepel ugyanitt. 9 Benkő Ferenc első ásványtana javarészt fordítás: „Werner Ábrahám úrnak d köveknek és értzeknek külső megésmertetö jegyeikről írott szép és igen hasznos könyvetskéje.. . Göttingen, 1782. A második magyar ásványtant Magyar minerologia az az d kövek 's értzek tudománya címen Kolozsvárott, 1786-ban adta ki. Az ásványtani terminusokat magyarul, latinul és németül közölte. — Benkő alapította az első magyarországi ásványtani múzeumot; tagja volt a jénai fizikai és ásványtani tudós társaságnak. Szépirodalmi műve : Esztendőnként kiadott magyar parnasszusi időtöltés. Szeben, 1793—1800. (Szilády Zoltán: Benkő Ferencz, az első magyar minerológus. TTK 1911. 256—268. — Szerinte Benkő teremtette meg az ásványtani műnyelvet; ebben azonban Zaynak is szerepe volt. — Vö. még Koch i. m. 30.) — Gottlob Abraham Werner (1750—1817) a freibergi bányászati akadémia tanára. Jóllehet minerológus is volt, a német geológusok „a geológia atyja" névvel ruházták fel. (Révai

lex. XIX. 535. és Szilády Z. i. m. 260.) 10 Piller Mátyás osztrák származású természettudós, 1774-től a nagyszombati egyetem tanára, 1784-től a pesti egyetem orvoskarán a különleges természetrajz tanára. (M. életr. lex. 1969. II. 418. és Mixich Lajos: Földi János. Bp. 1905. 5.)