Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 100. (Budapest, 1982)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Mátyás Pál: Kolozsvári orvosdoktorok a XVI-XVII. század fordulóján (Balásfi Ferenc, Jacobinus Bernád, Hertel János)
orvosa volt, erdélyi főnemeseket is kezelt, akik, úgy látszik, ismerték bibliofil szenvedélyét és könyvek adományozásával is meg akarták hálálni orvosi működését. Mint sok más kolozsvári városi házban, úgy a Hertel család otthonában is több vidéki család keresett menedéket, vagy ott helyezték letétbe értéktárgyaikat, különösen az 1559—1603 közötti háborús és igen zavaros időkben. Ezt tanúsítják az 1604. január 10-én keltezett levél sorai : „ Vágó Barbara asszony [.. .]je/öntvén, hogy egy Tardai Szőcs Márton nevű legény az ö meg holt urának, Vas Imre deáknak néminemő bizonyos számú marháit adta volna Hertelius Jánosné kezeihez tutoris conservations gratia, melyeket most nem akarja restituálni. Ezért rendeljük, hogy ez mi levelünket látván mindjárást restituáltassa Hertelius Jánossal és feleségével, hogy többé minket ezön dologról ne kellesség búsítania"? 1 Az 50 magyar és 50 szász polgárból álló kolozsvári százak tanácsának jegyzőkönyvében (1605—1650), 1609-ben „Hertelius János Doctor" (70.1.), majd valamivel alább Hannes Hertel néven említik, amikor a szászok részéről őt is beleválasztották a centumpáterek közé. A százak tanácsának névjegyzékében neve ezentúl mindvégig Hannes Hertel formában fordul elő, egészen 1626-ig, amikor a levéltári anyag hirtelen megszakad és csak 1647-ben folytatódik. A kolozsvári városi tisztségviselők névsorában 1612-ben, Öttves András fő- és Petrus Filstich királybírósága alatt a szászok részéről Dimbriger János és Hertell Hannes voltak a városi szőlőművelés ellenőrei. 32 Hertel János nyelvtudása és műveltsége következtében az ország politikai életében is szerepet játszott, az erdélyi főnemesség különösen külpolitikai ügyekben vette igénybe Hertel szolgálatait. Forgách Zsigmond(1565—1621) kassai generalises nádor 1611. január 20-án a következőket írja nagylucsei Dóczi András katolikus főúrnak és szatmári főispánnak: „Az kétszáz gyalog, száz lovas megfógadása felől írtunk ő felségének, hogy innen az régieknek sem lehet megfizetések, hanem ő felsége privideáljon másképpen; várom minden órában Herteliuszt az válasszal"? Hertel János doktor halálának pontos időpontja ismeretlen, csak annyit tudunk hogy 1626—1634 között hunyt el. Mikor 1634-ben az óvári református kollégium tanuló ifjúsága ellen a szomszédos telkek lakói panaszt emelnek, a beadványban Hertel János özvegye is szerepel: „hertel Andrásné ugyan ott lakó hertel Jánosné mostoha fiaual Hertel Gáborral, ouari Fertályban lakó zomszed attiakfiaywal Egietemben"?^ Végezetül említsük meg, hogy feltehetően Hertel János fia, ifjú Hertel Péter, aki 1647. április 5-én halt meg, közös sírban nyugszik Jacobinus Bernád doktor Kata nevű lányával, a Balásfi családból származó Késcsináló Jakab özvegyével. Mindkettőjük sírkövének feliratát Herepei János közölte. . . . Ifjú Hertel Péter nem vesz el híre-neve Csendesen az földben testét nyúgassa koporsó lelke vigad menyben mert az örökké való el fogy sír halm is feltámad minden halott is ez holt is felkel — kelj fel örömre te is Anno D. 1647 die 5 aprily. 31 Veress Endre: Básta György hadvezér levelezése és iratai (1597—1607). II. Bp. 1913, 355—356. 32 Binder Pál: Dávid Ferenc családja. .. i. m. 116, 124. 33 Szilágyi Sándor: Okmányok és levelek az 1611-ik év történetéhez. Történelmi Lapok 1875, 689. 3! Binder Pál: Dávid Ferenc családja... i. m. 116.
