Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 100. (Budapest, 1982)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Mátyás Pál: Kolozsvári orvosdoktorok a XVI-XVII. század fordulóján (Balásfi Ferenc, Jacobinus Bernád, Hertel János)
Dávid Ferenc kisebbik fia, Hertel János (kb. 1565—1630), Dávid nevű bátyja 1582. március 18-án bekövetkezett halála 17 után elhagyja Kolozsvárt és több más radikális unitáriussal együtt a homorodszentpáli Kornis család udvarában talál menedéket. Ebben az időben fő támogatói voltak sógora, Trauzner Lukács, Jacobinus Bernád orvos, valamint Bogáti Fazekas Miklós, mindhárman a „Defensio Francisci Davidis'" szerzői, melyben Dávid Ferenc teológiai tantételeit és a radikális unitárizmust védelmezik. Bogáti először Baranyában bujdosik, majd 1585-ben a homorodszentpáli Kornis Farkas gyermekeinek házi tanítója lett, talán Hertel Jánost is oktatásban részesítette. Az is valószínűnek látszik, hogy a Jacobinus Bernát kíséretében külföldre utazó Kornis Györggyel együtt peregrinált Hertel János is, hiszen mindkét ifjú majdnem egyidőben folytatta egyetemi tanulmányait. Hertel János 1586-ban a páduai egyetemre iratkozott be, ahol az „ungaricae nationis" képviselője (consiliariusa) volt. A német natio-n levő jogászok képviselője 1589. november 29-én azt írja, hogy a német és magyar joghallgatók békességet kötöttek egymással. Mikor, Johannes Hertelius "Transsilvanus Ungarus pro tempore Ungaricae nationis Consiliarius" a páduai egyetemről eltávozott, nem találván utódot a magyar natioconsiliariusi tisztségére, a magyarok pecsétjét „cum instrumento pacis factae" a német jogászok levéltárába helyezte el. 18 Hertel János miután Páduában jogi tanulmányokat folytatott; átkelt az Alpokon és 1586—1587-ben a bázeli egyetem hallgatója lett 19 , innen azonban már 1587. szeptember 15-én Heidelbergbe távozott.' 20 1589 áprilisában visszatér Pádua neves egyetemére, de ezúttal a bölcsészeti és orvostudományi szakra iratkozik be, 21 ez alkalommal hosszabb ideig marad itt. Mikor a „triumvir"-ek az egyetem szindikusát jelölték, a német náció részéről „Johannem Hertelium Germanum, praestantis ingenii hominem"-et választották meg. A bölcsészeti fakultás 1590. december 10-iki gyűlésén Hertel már a következő címet viseli: „Dominus Joannes Hertelius alias Syndicus Universitatis'\ 22 Kornis György, aki 1591 októberében jött az olasz egyetemi városba, azt írja apjának, hogy itt több erdélyi vagy magyarországi nincsen Johannes Herteliuson kívül. 23 Kornis egy 1592-ben keltezett levelében arról is ír, hogy Hertelt a növénytan segédtanárává akarják kinevezni, de ezt egy olasz tanár meg szeretné akadályozni. 24 A közben orvosdoktori diplomát szerzett Hertel János mégis Jacobo Antonio Cortusonak a növénytan profeszszorának segédtanára lett. 25 Veress Endre 1941-ben megjelent könyvében vázlatosan 17 Fenesan-Gründisch i. m. 91. ( „DavidHertelius filius Francisci Davidis hoc die mortuus Claudio poli inter 9 et 10 ante meridiem. Anno 1582"). Is Brugi, Biagie: Atti della Natione Germanica dei Legisti nello Studio diPadova I. (1545—1600). Velence, 1912, 289. Közölte Veress E.: Fontes Rerum Hungaricorum Tom. I. Matricula et Acta Hungarorum in Universitatibus ltaliae Studentium vol. I. Padova 1264—1864. Kolozsvár — Bp., 1915, 222. 19 Die Matrikel der Universität Basel. Herausgegeben von Hans Georg Wackernagel II. Bd. (1532—1601). Basel, 1956, 350. n Teutsch, Friedrich: Die Studierenden aus Ungarn und Siebenbürgen auf der Hochschule in Heidelberg. ArchVer X, 183. 21 Veress Endre i. m. 94. 22 ( „Johannes Hertelius Septem Castrensis nomen suum in Album Almo e rationis Germanicae 12 Április rendit. Anno partus Virginei 1589, numerate prius summa nationi débita"). Sebesi Pál : Újabb adatok ... i. m. 40. 23 Utazások a régi Európában, i. m. 57. 24 Veress Endre: i. m. 101. („Doctissimus vir Dominus Johannes Hertelius, super in professorum numerum adscitus et plantarum explanationi praefectus" ). 25 (1592: „Johannes Hertel Medicináé Doctor, gente Transilvanus Jacobo Antonio Cortuso, Prof essore Botanices Patavine senis audiuter adiunctus est, teste Facciolate" ).
