Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 100. (Budapest, 1982)
TANULMÁNYOK - Gál Éva: Wallaskay János (1709-1766)
pedig igazságkeresése folyamán Kassán börtönt szenvedett. 25 Wallaskay István fiai, Gergely és Jakab — mint egy jóval későbbi tanúkihallgatásból kiviláglik — 1686 körül még iskolába jártak; hogy hová, arról nem esett szó. 2ü Wallaskay István a tanúvallomások szerint néhány évvel a Rákóczi-felkelés előtt halt meg. Egyelőre nincs adat arra, hogy idősebb fia. Wallaskay Gergely mikor és hol kezdte el lelkészi pályáját. Mivel ennek János fia 1709-ben, mint már szó volt erről, Felső-Lehotán született, feltehető, hogy ekkoriban itt lelkészkedett; annyi bizonyos, hogy nem sokkal később Ácsára került. Ácsai lelkészként jó ideig conseniora volt a Pest megyei evangélikus contuberniumnak, 27 mígnem 1729-ben elhunyt. 28 Acsa földesura 1731-ig Károlyi Sándor gróf, attól kezdve pedig Prónay I. Gábor volt. 29 Nyilvánvalóan az ácsai gyermekkorral függenek össze Wallaskay János kapcsolatai nemcsak ezzel a két birtokos családdal, hanem a környék más nemesi családaival, evangélikus lelkészeivel és tanítóival is. Felnőtt korában Wallaskay Jánosnak két testvére élt: Márton nevű öccse, aki jogász volt és az 1750-es években az adonyi uradalom fiskálisaként Zichy János gróf szolgálatában állott, továbbá Éva nevű nővére, aki Glosius Dániel sziráki evangélikus lelkész felesége volt. Az irathagyatékból következtethetően Wallaskay mindkét testvérével rendszeresen tartotta a kapcsolatot, s különösen jó viszonyban volt sógorával, a régi lelkészcsaládból származó Glosius Dániellel, akitől az 1736 és 1755 közti időből az irathagyatékban 52 levél maradt fenn. Később, sógora, majd nővére elhunyta után Wallaskay apaként gondoskodott a Glosius-házaspár két fiának neveltetéséről. Hogy Wallaskay János hol végezte alsóbb iskoláit, egyelőre nem tudjuk. Az országnak erről a vidékéről való evangélikus ifjak többnyire a besztercebányai, eperjesi vagy késmárki iskolában tanultak, de az elsőnek anyakönyvében Wallaskay nem szerepel, 20 az utóbbiak anyakönyvei pedig nincsenek meg, vagy nem hozzáférhetők. Annyi bizonyos, hogy hazai iskolai tanulmányait Magyarország akkori legfelsőbb fokú evangélikus tanintézetében, a pozsonyi líceumban fejezte be. 31 Minden jel szerint itt kötött életre szóló barátságot Tomka-Szászky Jánossal, a líceum tanárával, Gömöry Dáviddal, a későbbi győri orvossal és néhány más tanulótársával, s innen származik ismeretsége Bél Mátyással is. 32 A pozsonyi líceum ebben az időben teljes mértékben Bél Mátyásnak, a pietizmus hazai vezéralakjának és a magyar történettudomány egyik úttörőjének szellemi befolyása 25 OL, A 23, Canc. Litt. Cons. Locumten. 1752—420 28 1726-ban, amikora Wallaskayak nemességének bizonyítása ügyében Zólyom vármegye megbízásából, királyfalvi Róth Ádám alispán és Bohus Sámuel ülnök tanúkihallgatást tartott, a 65 éves Hslena Haviar, aki 40 esztendővel korábban szolgálóként élt Wallaskay Istvánnál (János nagyapjánál), azt vallotta, hogy ismerte a két fiút, akik akkor iskolába jártak. Bori Pál 70 éves alsólehotai nemes ugyanekkor elmondotta, hogy gyermekkorában, amikor apja breznobányai iskolába vitte őt, gyakran ebédeltek a Wallaskayak valaszkai kúriájában. Elképzellhető, hogy Wállaskay Gergely és Jakab is a breznobányai iskolát látogatta. Bori Pál szerint Wallaskay István kassai bebörtönöztetése után volt kénytelen eladni valaszkai kúriáját. 27 Bal, Mithias: Collectanea pro História Religionis Evangelicorum in Hungária. OSzK, Kézirattár, Quart. Lat. 1153, fol. 72. 28 Evangélikus Országos Levéltár (EOL), Bányakerületi Levéltár, a Pest megyei esperességi egyházak látogatása, Acsa, 1880. 29 Borovszky Samu (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Bp. 1910. I. köt. 31. ;!0 EOL, V. 49. 31 Kaiser — Krosch i. m. 616. 32 L. Bél Mátyás feljegyzéseit Scripta chemica c. kéziratában (OSzK Kézirattára, Oct. Lat. 92, fol. 14, 22, 71.), amelyekből Szathmáry közölt részleteket idézett munkájában. Tomka-Szászkynak és Gömörynek sok levele maradt fenn Wallaskay irathagyatékában. Wallaskaynak egy
