Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 100. (Budapest, 1982)
TANULMÁNYOK - Gál Éva: Wallaskay János (1709-1766)
Wallaskay hűséges inasával, Keletneky Lőrinccel együtt számba vette a lakásban talált tárgyakat, meglelte az orvos tíz évvel korábban írt, sajátkezű végrendeletét. Csakhogy a végrendelet, később részletezendő okok miatt, érvénytelennek minősült, így azután a hagyaték mégiscsak a kincstárra szállt — amiről szintén később lesz bővebben szó. Wallaskay hatalmas vagyonával és könyvtárával együtt iratai is Bécsbe kerültek, ahol mintegy két évszázadig észrevétlenül lappangtak, míg azután — hála az Österreichische Nationalbibliothek kézirattára munkatársainak — a közelmúltban a kutatás számára hozzáférhetőkké nem váltak. 5 Elsősorban ennek az irathagyatéknak, továbbá a Magyar Kamara, a Helytartótanács, a bécsi Udvari Kamara, a Magyar Udvari Kancellária levéltárában felkutatott, eddig ismeretlen iratoknak köszönhető, hogy ennek a maga korában közismert, nem mindennapos életpályája hazai orvosnak, alkimistának, műgyűjtőnek és könyvbarátnak életéről és tevékenységéről az eddigi szűkszavú híradásoknál valamivel bővebb és pontosabb adatokat lehetett összeszedni és közzétenni. Wallaskay neve eddig sem volt ismeretlen a magyarországi orvostörténetben. Rövid életrajzát már 1774-ben közzétette Weszprémi István, első magyarországi orvosi életrajzlexikonában. 0 Azóta számos orvostörténeti vagy általános művelődéstörténeti munkában felbukkant Wallaskay neve, de —• ha itt-ott néhány újabb adat előkerült is személyével kapcsolatban — a fentinél részletesebb életrajz mindmáig nem jelent meg róla. Pedig Wallaskay János a XVIII. századi hazai értelmiségnek ha nem is kimagasló, de érdekes és jellegzetes alakja. Ahhoz a jórészt felvidéki vagy erdélyi születésű, sok esetben német vagy szlovák anyanyelvű, protestáns, magát Himgarus-nak vagy Transsylvanus-nak valló réteghez tartozott, amely a XVIII. században fellendülő magyarországi szellemi életben számarányánál lényegesen nagyobb szerepet játszott, s amelynek a század első felében a teológus és történettudós Bél Mátyás volt a legismertebb és legkiválóbb képviselője. 7 Származása, életútja, kapcsolatai alapján Wallaskay kétségkívül ehhez a társadalmi csoporthoz sorolható. Észak-Magyarországon született; apja evangélikus lelkész volt; anyanyelvi szinten beszélte a szlovákot, 8 németet, magyart, s diákként kitűnően elsajátította a tudomány korabeli nyelvét, a latint is. Tanulmányait az ország legfőbb evangélikus tanintézetének, a pozsonyi líceumnak elvégzése után a hallei egyetemen fejezte be, amely akkoriban a magyarországi evangélikus ifjak egyik legkedveltebb külföldi tanulóhelye volt. 5 Ezúton is köszönetet mondok dr. Németh István úrnak, a bécsi Nationalbibliothek kézirattára tudományos munkatársának, aki az irathagyaték létezésére felhívta a figyelmemet, és akinek segítségével — Prof. dr. Otto Mazal úrnak, a kézirattár vezetőjének engedélyével — a még csak előzetesen rendezett anyagba betekintést nyerhettem. Az irathagyaték finomrendezése és a kutatás számára teljesen hozzáférhetővé tétele e sorok írásakor még várat magára. A hagyatékban fekvő iratokra — minthogy átnézésük idején még nem volt végleges jelzetük — az alábbiakban csak dátum, iratfajták és levélírók szerint hivatkozom. c Weszprémi, Stephanus: Succincta medicorum Hungáriáé et Transilvaniae Biographia. Centuria prima. Lipsiae 1744. Új kiadás, magyar fordítással: Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Első száz. Bp. 1960. 395. Wallaskay nevének írásmódja itt: Wallaszkai. Másutt előfordul Valaszkay és egyéb formákban is. Minthogy azonban ő maga minden előkerült forrásban Wallaskaynak írta magát az alábbiakban — az idézetekben szereplő esetleges eltérő írásmódoktól eltekintve — a saját maga által használt írásmódot alkalmazom. 7 A Hungarus értelmiségről bővebben 1. Kosáry Domokos : Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980. passim 8 Ld. erről Glosius Dániel 1753. dec. 5-i levelet az irathagyatékban.
