Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

TANULMÁNYOK - Codell Carter, K: Semmelweis esetleges hatása Kari Mayrhoferra és a tizenkilencedik századi etiológiai elméletek kidolgozóira (angol nyelven)

Karl Mayrhofer (1837—1882) pályája kezdetén asszisztensként a bécsi I. szülészeti klinikára került, ahol korábban Semmelweis működött. Az itt töltött idő alatt három tanulmánya jelent meg a gyermekágyi lázról, melynek okát a vibrióknak nevezett specifikus mikroorganizmusokban vélte megtalálni. Mivel a lochias secretio csíratartalmát és a gyermekágyi láz etiológiáját kutatta, és éppen Bécsben nem kapott kellő elismerést, Fischer majd Lesky „második Semmelweisként" emlegetik. Ám egyik sem említi, hogy Semmelweis közvetlenül hatott volna Mayrhoferra, és Mayrhofer egyszer sem említi írásaiban Semmelweis nevét. Mayrhofernak tudnia kellett Semmelweis munkásságáról. Két évvel az Aetiologie megjelenése után került a klinikára, a szaksajtó foglalkozott a művel, ha nem is ismerték el kellőképpen. Különösen a harmadik tanulmányban félreismerhetetlen belső evidenciák szólnak amellett, hogy Semmelweis hatott Mayrhoferra. Az Aetiologie megjelenését követő évtizedben Mayrhofer volt az egyetlen, aki a gyermekágyi láz szükséges okát kereste és a betegséget etiológiailag jellemezte. Ha munkája kezdetén esetleg nem is látott összefüggést a saját és Semmelweis kutatásai között, a harmadik tanulmány kiadásakor mindenképpen tudatosulnia kellett ennek, mivel az első két tanulmányra reagáló írások explicit módon utalnak erre az összefüggésre. Mayrhofer ezt sehol nem cáfolta, amit Semmelweis hatásának hallgatólagos elismerésének vehetünk. Arra, hogy miért nem említi Semmelweis nevét, kézenfekvő magyarázatként kínálkozik, hogy főnöke Carl Braun volt, Semmelweis legádázabb ellenfele. Kérdés, milyen hatással volt Mayrhofer a csíraelmélet kialakulására. Nem méltányolták érdemei szerint, ám azért több figyelmet kapott, mint gondolnánk. A csíraeJmélet kidolgozásakor a kutatások kezdetben a sebfertőzéses betegségekre irányultak, s a gyermekágyi lázat is annak tekintették. Mayrhofer neve gyakran felbukkan a korabeli irodalomban, gyakran Semmelweis nevével együtt, néhol az általános és szükséges ok kutatásával összefüggésben is említik. Bár nem állítható, hogy az etiológiai szemlélet elterjedése a 19. század végén a Semmelweis— Mayrhofer stratégia közvetlen hatására történt volna a fentiek figyelembevételével talán mondhatjuk, hogy Semmelweis jelentősebb hatással volt az orvosi elmélet alakulására, mint általában hiszik. (Original text in English) K. CODELL CARTER, PhD. Professor of the Department of Philisophy Brigham Young University 185 Faculty Office Building Provo, Utah 34602, USA