Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

ADATTÁR - Süle Tamás: Az Erzsébet Tudományegyetem Orvosi Kara, az önálló Pécsi Orvostudományi Egyetem rövid története és numizmatikai emlékei

ADATTÁR AZ ERZSÉBET TUDOMÁNYEGYETEM ORVOSI KARA, AZ ÖNÁLLÓ PÉCSI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM RÖVID TÖRTÉNETE ÉS NUMIZMATIKAI EMLÉKEI SÜLE TAMÁS RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A Pécsi Egyetem jelenkori története csupán hat évtizedet foglal magába, de távoli gyökerei hat évszázadra nyúlnak vissza. 1367-ben Nagy Lajos király kérésére V. Orbán pápa engedélyezte az ország történetében az első egyetem felállítását Pécsett, nagyjából azonos időben a bécsi és prágai egyetemmel. Ez kétségtelenül bizonyítja, hogy Magyarország akkor az európai kultúra élén haladt és Pécs már abban az időben is az ország egyik művelődési központjának számított. Sajnos csak néhány bizonytalan és közvetett adat szól amellett, hogy ezen az egyetemen orvosképzés is lehetett [1]. A mai egyetem története tulajdonképpen Pozsonyban kezdődik A századfordulón a már működő budapesti és kolozsvári egyetemen kívül kétségtelenül szükség volt újabbak felállítására. Különösen a budapesti volt rendkívül zsúfolt és ezért a gyakorlati oktatás követelményeinek nem felelt meg [4,17]. A pozsonyi egyetem alapításának gondolata már az 1800-as évek végén felmerült, és később hathatósan szolgálta megvalósulását a budapesti Orvostudományi Karnak 1906-ban és a budapesti Egyetem Tanácsának 1910-ben megfogalmazott és tényekkel alátámasztott állásfoglalása [11]. Valósággá csak 1912-ben vált, amikor a XXXVI. törvénycikk kimondta: „l.§. Debrecenben és Pozsonyban fokozatos fejlesztés mellett, tanszabadsággal felruházott magyar királyi tudományegyetem állíttatik fer. Pozsonyt történelmi és kulturális hagyományai, földrajzi fekvése, valamint a korábban Nagyszombatból áthelyezett Jogakadémia és számos jól működő kórháza és bábaképzője tették alkalmas egyetemi székhellyé. A törvényhozás határozatát csak lassan követte a tényleges megvalósulás, amit az I. világháború kitörése is erősen gátolt. Bár I. Ferenc József már 1914-ben kinevezte a jogi kar tanárait, és az orvosi kar három tanárát (Bakay Lajos, Herczog Ferenc és Velics Dezső), az oktatás csak később indulhatott meg. Kezdetben a szükséges épületek megszerzése, az elhelyezés megszervezése volt a fő feladat, hiszen először csak a Jogakadémia épülete állott az egyetem rendelkezésére. Hivatalosan 1916. november 19-én az egyetem névadójának, Erzsébet királynénak a névnapján avatta fel a Pozsonyi Tudományegyetemet Albrecht herceg az egyetem tulajdonában lévő egykori prímási palota nagytermében [17], A működő jogi kar mellett, ténylegesen csak ezután állították fel a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, majd legutoljára az orvosi kart. Míg előbbi az 1917/18-as tanévben kezdte meg működését, az utóbbi csak 1918 szeptemberében. Az orvosi kar tanárait 1918. április 10-én nevezték ki: a sebészetre Bakay Lajost, a belgyógyászatra Herczog Ferencet, a gyermekgyógyászatra Heim Pált, a szemészetre Imre Józsefet, az elme-kórtanra Reuter Camillót, a kórbonctanra Entz Bélát, az élettanra Pékár Mihályt, a közegészségtanra Fenyvessy Bélát, a gyógyszertanra Mansfeld Gézát. 1919 elején a csehszlovák csapatok megszállták Pozsonyt. Január 28-án Zoch Samu pozsonyi zsupán az egyetemet bezáratta, ott minden előadást megtiltott, a Rector Magnificust (Polner Ede) letartóztatta, az egyetem tanárait pedig