Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

TANULMÁNYOK - Rex-Kiss Béla: A vérátömlesztés története hazánkban — történeti előzmények és visszaemlékezés

jellemezte. Mindkettő jelentős befolyást gyakorolt a vtr tudományára is. A konzervált vér alkalmazása új szervezési utakat, a konzervált plasma pedig új terápiás lehetőségeket nyitott meg. Az eltarthatóság és szállíthatóság lehetővé tette a vérlebocsátás és a vérbeadás idő- és térbeli elválasztását. Az ebből származó előnyöket a transzfúziós szolgálatok fel is használták a szervezésben. A nagy szovjet transzfúziós intézeteken kívül a spanyol polgárháborúban a hadviselő felek, majd Amerika, Anglia rendezkedett be konzervált vér transzfúziójára. A példát követte néhány nyugat-európai nagyváros, mint a már említett Bordeaux, Róma, Párizs, valamint Nancy, Strasbourg, a svájci Winterthur és Genf. A Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság I. kongresszusának megnyitása (1935, Róma). Az első sorban balról az első Tzanck (Párizs), a negyedik Kubányi Endre. (Amerikában különösen az ún. „vérbank" (Blood Bank) rendszer honosodott meg. Az első a chicagói Cook County Hospitalban szervezték meg.) 1935-ben megalakították a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaságot, amely első kongresszusát ugyanebben az évben Rómában tartotta. Ezen részt vett hazánkból Kubányi Endre is, akinek ebben az időben már nemzetközi tekintélye volt. (A II. világkongreszszust 1937-ben Párizsban, a III-ikat 1948-ban Torinóban rendezték.) Az első hiányos adatok a friss citrátos vér alkalmazásáról háborús körülmények között az olaszoknak Abesszínia elleni hódító háborújából származnak [2]. A 3 esztendeig (1936—38) tartó spanyol polgárháború nyújtotta az első alkalmat arra, hogy az I. világháború utáni fejlődés adta lehetőségeket háborús körülmények között is felhasználják és