Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

TANULMÁNYOK - Kerekes László: Miért vallott kudarcot Balogh Kálmán, a bakteriológia magyar úttörője?

azok tuberculosis bactériumok és jellegzetes alaki és festési tulajdonságokkal kell bírniuk, vagy nem azok, így a folyamatot nem is lehet tuberculosisnak nevezni" Balogh Kálmán visszautasítja a bírálatot. Hangsúlyozza, hogy nézeteit nem mások megelőző eredményeire alapítja, „hanem egy évtizeddel több időre terjedő saját vizsgálataira támaszkodik, melyeket részben már több évvel ezelőtt közölt, részben még közölni fog... Ő előadásaiban csak azt állította, hogy a Schizophytonok fejlődési alakjai még nem külön fajok, s a fajok felállításánál a színezés ismertetőjelül nem szolgálhat. Nem vonta kétségbe, hogy a Schizophytonok különböző fejlődési alakjai hatást gyakorolhatnak a szervezetre ; embereken azonban kísérletet nem tett, de ezt más sem tette. 0 nem hivatkozik tekintélyekre, hanem saját észleleteit és kísérleteit követi. Gócz bántalmakat a tüdőkben, szívben, vesékben nemcsak az iszap Schizophytonjai idézhetnek elő, hanem Schizophytonok sok más fejlődési alakjaival kapott ilyeneket. Különben az anthrax fejlődési alakjainak hatása sem oly tiszta, mint Fodor tnr. állítja. Szóló is tett kísérleteket velük, de sokszor csak tüdőlobot kapott eredményül éppúgy mint a vörheny, tüdőhurut vagy a növénysejtek protoplazmájának pálczika alakjai tüdő- és veselobot idéztek elő. O legkevésbbé sincs meggyőződve róla, hogy a Schizophytonok bizonyos alakjai csak bizonyos betegségeket idézhetnek elő. Azon óvatosságot, melyet Fodor tnr. a szóló előadásában kiemelt, Fodor tnr. felszólalásában nem lelheti fel, s Fodor tnr. határozott állításával túllép azon a határon, meddig a tudás terjed s átmegy a hit országába, hová őt nem követheti." Ez volt Balogh Kálmán válasza szinte az utolsó szó jogán. Az elmondottakkal talán sikerült megközelíteni tárgyunk történelmi valóságát. Az emberi megismerés honfoglaló kalandjainak egyikén vettünk részt. Láttuk, hogy a túlhaladott szemlélet premisszáinak fékje és a szakmailag nem adekvát módszerek alattomossága következtében mint lesz Balogh Kálmán bámulatra méltó erőfeszítéseiben ma is helytálló elgondolásából hamis eredmény, majd a félreismert tényekből helyes következtetés tarka szőttese. Balogh Kálmán bakteriológiai munkásságában a feltárt elemek logikája számunkra világosan a kudarc felé mutat. Körülményeinek és egyéni adottságainak ismerete mégis arra késztet, hogy szinte a munkatársak tiszteletével és a kortársi gyász megrendültségével igyekezzünk levenni róla a felelősség terhét a kudarcért, amikor a bakteriológia hazai kezdeteivel ismerkedünk tevékenységén keresztül. A kortársak véleménye szerint Balogh Kálmán azért nem ért el korszakos tudományos eredményeket, mert nem koncentrálhatott egyetlen témára, mert szándéka ellenére felaprózta magát, eleget téve az orvosi kari teendők gyakorlati követelményeinek. Mi ennél szövevényesebb összefüggésekre gyanakszunk. Balogh Kálmán nem mulasztott el semmit, amit a megismerés egy új területének a kihívására az orvos, a tanító felelősségével és a kutató tudós lehetőségei mellett tennie kellett és tehetett. Kezdettől figyelemmel kíséri és az Orvosi Hetilapban referálja a bakteriológia külföldi eredményeit. Maga is végez bakteriológiai vizsgálatokat. Előbb csak alkalomszerűen, később egyre fokozódó érdeklődéssel, végül évekig tartó kísérletsorozatban elvi megállapításokra is törekvő igénnyel. Minthogy azonban ennek nem voltak meg az objektív feltételei, lehet, hogy éppen ez az őt annyira jellemző igényesség lett az egyik oka a tévutas eredménynek. Balogh Kálmánnak az átfogó összefüggések feltárásához vonzódó szellemi habitusa időszerűtlen volt az orvostudomány történetének abban a szakaszában, amikor az egyszerű adatgyűjtés és a specializálódás, a „lelkiismeretes kisművesség" [6] volt a tudomány művelésének esedékes követelménye és művelőinek legfőbb erénye. Korlátozhatta Balogh Kálmán kutató szellemének szabadságát az is, hogy ahhoz az orvosi generációhoz tartozott, amelynek meghatározó élménye volt az egzakt természet-