Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
TANULMÁNYOK - Kerekes László: Miért vallott kudarcot Balogh Kálmán, a bakteriológia magyar úttörője?
mokat a vérben, de nem sikerül a betegséget átvinni kísérleti állataira. Talán ezért is mindössze egy rövid nyílt levélben válaszol, az Orvosi Hetilap 1863. november 15-i 46. számának Tárca rovatában. [12] Ez a levél a bakteriológia magyarországi művelésének első írásos dokumentuma, az első bakteriológiai kísérlet jegyzőkönyve. Ezért teljességében idézem. „Rózsa Mór Tudor Úrnak. Igen Tisztelt Ügyfél Úr! 1863-ki okt. 14-ről kelt becses levelét megkaptam valamint a hozzámellékelt tárgyakat is, u.m. az üveglemezt, a vastagabb, valamint a másikat vékonyabb réteggel; végül pedig a lekötött és vérrel telt összeszáradt torok alatti viszeret is. A vastagabb vérréteg október 13-án hajnalban el veszett birka véréből került ki, s a vékonyabb szinte azon a napon meghalt birkától való volt, reggeli 8 1 /2 órakor vétetvén ki; míg a torok alatti viszér, mely mindkét végén léghatlanul volt lekötve, október 12-én este megdöglött állatból való volt. Ezen tárgyakat okt. 18-án, mint melyik napon kaptam, több ügyfél jelenlétében górcsőileg megvizsgáltam akként, hogy belőlük vett egyes darabokat a tárgyüvegen vízzel kezelve, tűk által széjjelmorzsoltam. Bár honnét vettem is légyen a vért, mindenhol bactériumok ezreivel lehetett találkozni, melyek többnyire egészen összekuszált csoportokat képeztek, noha szép számmal teljesen elkülönített példányokat is lehetett látni, amelyek 0,0330 milliméter hosszúak és 0,0004 milliméter szélesek voltak, s ha hosszabb ideig vízben állottak, az alig látható befűzödéseknek megfelelőleg 0,0066 hosszú darabokká hullottak szét. Minél későbben vizsgáltam a száraz vérnek eltett részeit, annál kevésbbé találtam egész baktériumokat, hanem ellenkezőleg, annál nagyobb mértékben tűntek elő az egyes osztódási darabok, melyek végeiken kevéssé duzzadtan néztek ki, mintha gombosán végződnének* Október 18.-án a száraz vérdarabkákból két tengeri nyúlnál a vérbe juttattam s az állatokat 14 napon keresztül észleltem anélkül, hogy egészségének bántalmazását éreztem volna, sőt azok egészen vidorak voltak, jártak-keltek, s jó étvággyal ettek, valamint rendesen ittak. Nevezett határidő után az állatokat megöltem, de vérükben egyetlen bactériumra sem akadtam s valamint a sebzés tökéletesen behegedt, úgyszinte a szervezetnek többi részei is egészségesek voltak. Lövy tr. szívességéből a pesti Zsidókórházban fekvő pokolvaras vérét is volt alkalmam megvizsgálni, ebben azonban baciériumoknak még csak nyoma sem volt, s a tengeri nyulak vérébe juttatott pokolvaras vér azoknak szervezetében az egészségtől elütő mi változást sem hozott létre. Megjegyzendő, hogy ezen pokolvaras vér szinte száraz volt. Hátra van heveny vér beföcskendezésével tenni kísérleteket, mire nékem eddig alkalmam nem volt. Kelt Pesten 1863 őszutó 11-én Balogh Kálmán tr.'" Mit látott Balogh Kálmán valóban e készítményekben, mit nem — ma már bajos lenne eldönteni. Tény, hogy ezután is élénk figyelemmel kíséri — bár többnyire változatlan kétkedéssel — a bakteriológia külföldi eredményeit és beszámol róluk az Orvosi Hetilapban. 1866-ban ismerteti Viliemin gümőkóros állatkísérleteit [13], azonban hozzáfűzi, hogy maga is látta ugyan, hogy gümőkóros beteg fertőzheti a környezetét, a betegségnek ilyen terjedése azonban szerinte nem törvényszerű. Végül itt is nyitva hagyja a kérdést: „ha tehát ezen dolgot bevégzett ténynek nem is tekinthetjük, minthogy elegendő számmal nincsenek. Viliemin kísérletei mindenesetre ösztönöznek, hogy azokat ismételjük, nemkülönben a betegágynál szerezhető adatokat szorgalmasan összegyűjtsük." Az „ösztönzés ellenére megint hat év telik el amíg újra a fertőző betegségek problematikája felé fordul. Az Orvosi Hetilapban 1872-ben jelenik meg Balogh Kálmán „Előleges * A Bacillus anthracis tankönyvi méretei: 0,001—0,0012x0,003—0,008 mm.
