Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

TANULMÁNYOK - Kerekes László: Miért vallott kudarcot Balogh Kálmán, a bakteriológia magyar úttörője?

hal. De még tíz év múlva is Pettenkofemék van hozzá bátorsága, hogy kiigya Koch cholera színtenyészetét, hogy a fertőzés eredménytelenségével látszólag egzakt módon igazolja saját koncepcióját, a feltételezett kórokozó ártalmatlanságáról. A tudományok történetében sem egyedüli példája ez annak, hogy az ember mennyire foglya lehet a maga teremtette eszmevilágnak, vagy közkeletű tudattartalmaknak és milyen kiszolgáltatott voluntarisztikus elképzeléseinek. A szemléletváltás drámai cezúráját talán oda tehetjük, amikor 1882. március 24-én a berlini Élettani Egyesület ülésén Robert Koch bejelenti a tuberkulózis kórokozó bacilusának a felfedezését, és Virchow, a nagy opponens, vita nélkül, néma gesztussal elhagyja az előadótermet. Balogh Kálmán figyelemmel kíséri és közvetíti is az eredményeket 1872-től, amikor Pasteurnek az ősnemzést cáfoló vizsgálatait ismerteti az Orvosi Hetilapban, 1882-ig amikor Koch eredményeiről számol be az Orvosegyesületben. Nem lehetett közömbös számára, hogy a bakteriológiai kutatás kétkedéssel kísért eredményeivel egyidőben jelenik meg Virchow „Cellularpathologie" c. műve (1858), amelyet Balogh Kálmán ismertet az Orvosi Hetilapban. Annál jelentősebb esemény volt ez, mivel az egymást váltó elméleti spekulációk ingoványai után végre szilárd talajt kínált az egzakt természettudományosság felé orientálódó orvosi gondolkodás számára. Világos képet ad erről Balogh Kálmán referátuma [9], amelyben Richter: „Der Einfluss der Cellularpathologie auf die ärztliche Praxis" c. könyvét ismerteti. „Bátran mondhatjuk, hogy midőn Virchow fellépett, ő volt az egyetlen, ki alapos élettani ismeretekkel, kórbonczi és kórodai ismereteket egyesített. S így nem csodálhatjuk, ha a kórtan általa úgyszólván egészen újra teremtetett.(. ..) Az újabb nemzedék, kinek elméjét rögeszmék még nem foglalták el, habozás nélkül a haladás zászlója alá, mely Virchow kezében lobogott, sorakozott. Csak az öregek, kik megrögzött kedvenc eszméik ápolásában töltötték el nemcsak ifjú éveiket, hanem legjobb jérfikorukat is, valamint azok, kik Virchow kevésbé szerencsés versenytársaiként szerepeltek, küzdöttek a hatalmasan dagadó ellenében, mely mindazt veszéllyel fenyegette, mi üres szóhalmaznál nem volt egyéb, vagy pedig igaz tények helytelen felfogásán alapult." Éljük bele magunkat ebbe a lelkes azonosulásba, akkor el tudjuk képzelni, hogy mit jelenthetett Balogh Kálmán további munkásságára Virchow tagadó álláspontja a bakteriológiával szemben. Balogh Kálmán saját kórtanát is a celluláris pathologia szellemében írta meg. Ugyanakkor abból, ahogyan Pasteur vizsgálatait ismerteti [7], kitűnik, hogy Balogh Kálmán számára nem volt idegen a baktériumok problematikája. Az ismertetéshez fűzött reflexiójában, abban az akkor még vitatott elméleti kérdésben is igyekszik állást foglalni, hogy növények-e a baktériumok, vagy az állatvilághoz tartoznak. Mivel a baktériumok anyagcseréjük kapcsán oxigént vesznek fel és széndioxidot termelnek, úgy véli, hogy ezzel inkább az állatokhoz hasonlítanak. Végül is nem dönti el a kérdést: „egyszerűen sejttel van dolgunk, mely oly kevéssé növény, mint állat." Maga is bizonyítottnak látja Pasteur állítását, hogy a baktériumok nem jöhetnek létre ősnemzés útján. Egy évvel később azonban a Természettudományi Társulat ülésén ugyanilyen megértéssel számol be Pasteur ellenfelének, Peuchetnok az ősnemzést bizonyítani kívánó kísérletéről. [10] „így tehát a tények jelen ismerete után nem marad egyéb hátra, mint felvenni, hogy az őstermődés, melynek lehetősége kizárva úgysem volt soha, az ázalagokra nézve igen valószínű lett.(... ) Emberi sors, hogy szerencsés siker közepette nemegyszer éppen a legderültebb napon szokott vihar keletkezni, mely a nagy fáradsággal felnevelt és gonddal ápolt terményzetet kérlelhetetlenül összerombolja, vigaszul nem maradván fel semmi, mint a múltba való visszaemlékezés." Mintha ebben a vállveregető, gyanús együttérzésben Balogh Kálmán kételyei is szóhoz jutnának a bakteriológia nyugtalanító koncepciójával szemben. Balogh Kálmán fenntartásai lényegéről sok mindent elárul „A láz" c. hosszabb érteke-