Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

TANULMÁNYOK - Fazekas Árpád: A magyar nyelvű herbárium irodalomról

MAGYARORSZÁG 1 NÉMETÚJVÁR ( Güssing ) 11 VÁGSELLYE I KOLOZSVÁR 2 MONYORÓKERÉK ( Eberau ) 12 ZNÍÓ II DEBRECEN 3 SZALÓNAK ( Stadtschlaining ) 13 ZAYUGRÓC III VÁRAD 4 KŐSZEG 14 KASSA IV GYULAFEHÉRVÁR 5 LAKOMPAK ( Lackenbach ) 15 GÖNC V MAROSVÁSÁRHELY 6 SOPRON 16 SÁROSPATAK VI CSÍKSOMLYÓ 7 PÁPA 17 VAJA 8 SÁRVÁR 18 SZATMÁR 9 POZSONY 19 ERDŐD 10 NAGYSZOMBAT szerte elismert francia montpellieri egyetemen, protestáns volta miatt sem ott, sem Bécsben nem avatták orvodoktorrá, és ezért orvosi gyakorlatot nem folytathatott. így megérthető, hogy Clusius sokkal jobban érezte magát Batthyány Boldizsár humanista-* és vendégszerető magyar főúr, továbbá tudós magyar orvosok és gyógyszerészek (Purkircher György, Heindl András) valamint protestáns prédikátorok (Beythe István, Beythe András) társaságában, mint a bécsi udvar intrikus légkörében [13, 14, 22]. Az is tény azonban, hogy a XVI. sz. közepén a magyar orvosok már egyre inkább érdeklődnek a botanika iránt. így tudjuk, hogy Beythe István és Melius (Juhász) Péter mestere, Körös (Fraxinus) Gáspár „Dél Olaszországban Calabriában gyűjtött gyógynövényeket, majd 1549-ben Görögországban és Kréta szigetén is járt. Gáspár doktor Olaszországban több neves orvosbotanikussal — köztük Matthiolusszal is — személyes kapcso24 Batthyány Boldizsár „számos tudóst és művészt pártfogolt udvarában, többek között Clusiust, a híres botanikust. Azt azonban csak nemrégiben derítette fel a művelődéstörténet, hogy németújvári kastélyában a korabeli Magyarország egyik legnagyobb könyvtárát gyűjtötte össze — elsősorban okkult filozófiai és alkímiai könyveket — s, hogy maga is folytatott transzmutációs kísérleteket sajátlaboratóriumában.''''(SzőnyiGyörgy Endre: Alkimisták, rózsakeresztesek, szabadkőművesek. Torda István (szerk.): Magyar aranycsinálók. Bp. 1980. 5-49.)