Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
TANULMÁNYOK - Fazekas Árpád: A magyar nyelvű herbárium irodalomról
A KOMPILÁCIÓ A mai tudományos kutató vagy szakíró számára már a tudományos kommentár kifejezése is szokatlan, pedig a középkorban dominált ez a módszer illetve műfaj. Valósággal meglepődik azonban a ma embere, ha elolvassa [16] Fialkowski Lajos (1846—1909) 1884. évi szakvéleményét a Melius-féle Herbáriumról: „Eszerint Fialkowski Melius saját vallomásai alapján indulva kimutatta, hogy a mű Lonicerus Históriáé naturalis opus novum című könyvének elején kivonata, később fordítása s végén sorrendjének megtartásával Tragus, Matthiolus, Fuchsius, Dioscorides, Plinius, Galenus és mások irataibál szerkesztett kompliáció. . . " E Herbárium címképéről pedig Gulyás Pál azt írta 20 , hogy: „ez a kép oly kevéssé eredeti, mint maga az egész munka, hitvány utánzat, Lonizer 1577 évi kiadásából átvéve." Natter-Nád szerint [19] íMelius még személyesen adta át a kéziratot kinyomtatásra, s „Heltai jól ismervén a füveskönyvek jelentőségét és nagy kelendőségét, jártas lévén ezen a téren is, munkába vette Melius írásainak összeválogatását, elrendezését és nyomdai előkészítését Lonicerus füveskönyve szerint, amelynek egy példánya, de még más füveskönyv is rendelkezésére állott. Feltételezhető, hogy ő adta Melius írásainak a Herbárium címet és ő készítette annak címlapját is, sőt a három nyelvű Index valamint a betegségeket felsoroló Lajstrom is Heltai munkája lehet, mert ilyenek összecillítása csak akkor lehetséges, amikor a könyv már paginázva van. A Herbárium megjelenését azonban már nem érhette meg, mert időközben meghalt." A kompiláció tehát nem teljesen szolgai fordítás vagy átvétel, hanem "öszveszedegettetés és bővíttetés" (lásd Zay Anna Herbáriuma címlapját), azaz még a saját tapasztalatok és szerzett gyakorlati ismeretek hozzáfűzése is. Úgy hiszem azonban, hogy igen szemléletesen fejezte ezt ki Pázmány Péter (1570 — 1637) ekként: „Magam gondolatit és ujjomból szopott dolgokat nem írok: Isten könyvéből, az anyaszentegyház doctorinak írásaiból vettem tanításomat; lopva semmit nem vettem: mert valaki írásában valami jót találok, enyim;. . . és, amint Seneca írja, a sok írások tengeréből egybeszedni, értelmesen megválogatni, rendbehozni, helyesen kimondani a régi bölcsektől ismert igazságokat, új munka és mi dolgunk. . . de magamnak is megengedem, hogy valamit hozzáadjak, változtassak, elhagyjak, mert nem szolgájok, hanem egyezőjök vagyok a régieknek " 2X MENNYIRE VOLT FEJLET T A MAGYAR HERBÁRIUM-IRODALOM? Végezetül kíséreljük meg a válaszadást arra a kérdésre, hogy milyen okok, illetve tényezők eredményezték — főleg a XVI. század végén — a magyar nyelvű füveskönyvek magas számát és egyáltalán herbárium-irodalmunk fejlettségét? Tárgyilagosan rá kell mutatnunk arra, hogy a honfoglaló magyarságban sokkal nagyobb volt az állatok tisztelete (állatkultusz), mint a növényeké. Annyi azonban mégis 20 A Melius-féle Herbárium [15] címlapja 4 külön képet tartalmaz: a bal felső mezőben patika látható, amelyben a patikus a haját mossa: a jobb felső quadransban hortus medicinalis van, benne egy kertész; a bal alsó negyed: lepárló kemencét (desztilláló edényeket) ábrázol; a jobb alsó quadráns füves asszonyt mutat, aki portékáját árulja. A felsorolás sorrendjében ezek Lonicerus művének következő helyeiről valók: LXXXVI1I. a. lap, XV. a. lap, VIII. b. lap és címlap. 1 Pázmány Péter Válogatott munkái Bp. 1906. 51. (A keresztény olvasókhoz c. prédikációból).
