Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
TANULMÁNYOK - Fazekas Árpád: A magyar nyelvű herbárium irodalomról
egyetemen tanított és létesített botanikus kertet, amely akkor fontos eszköze volt az orvosképzésnek. Magyary-Kossa [16] így jellemezte Clusius működését: „Clusius az első európai botanikus, aki bejárja Német-, Francia-, Spanyol-, Magyarország, Portugália, Ausztria hegyeit (alpinista) és alapját veti meg a tudományos botanikának. Neki köszönhetjük, hogy mi magyarok vagyunk a spanyolok után a második nemzet, amely már a 16. században önálló flórával (ti. tudományos leírásával) rendelkezett. Clusius a legválságosabb időben kerül barátaival, Dodonaeus- és Lobelius-sal II. Miksa bécsi akadémiájába, hivatalosan mint udvari orvosok szerepelnek, és a botanika az, ami őket összefűzi. Clusius bécsi tartózkodása (1573—1587) alatt gyakran átrándult a növényekben dúsgazdag magyar területre: Dévény, Stomfa, Pozsony, Szentgyörgy, Nagyszombat kedvenc tartózkodási helyei, és mindenütt jó barátokra akad a botanikát kedvelő magyar főurakban, orvosokban, gyógyszerészekben." Batthyány Boldizsár (1538—1590) európai műveltségű és haladó gondolkozású főúr volt, aki az akkori kis Magyarország számára ablakot tudott nyitni Nyugatra [13]. Nemcsak mecénás volt (Clusius havi bérét 1576-tól a császári udvarban visszatartották!), de tudományosan is bele tudott szólni a botanikai vitákba, eszmecserékbe". Rájött, hogy a felekezetieskedés csak még jobban gyengíti a magyarságot, s ezért mindenképpen össze akarta fogni az erőket. 7 Nem volt ő igazán sem katolikus, sem protestáns, de haladó felfogása, részvéte és támogatása az üldözött anabaptistáké volt. Sokat botanizált Clusiusszal. így a magyar sásliliom is éppen Clusius kirándulásai eredményeként került a kor divatvirágai közé. Erről Clusius így írt: „... én azonban végre az 1579 és 1580 években nagy számban megtaláltam Németújvár városától és Batthyány Boldizsár nyugatra néző várától nem messze fekvő nyirkos réten, ahol önként nő, de a németújváriak nem ismerik. Itt május végén és június elején virágzó állapotban gyűjtöttem. Batthyány csodálkozott, hogy telkén ilyen előkelő és illatos virág nő és megparancsolta, hogy ebből a növényből sokat ássanak gyökerestől és a kiásottakat kosarakban hordatta kertjébe" [21]. Beythe István {1532 — Németújvár 1611) és Clusius barátsága [12,13] mintegy 10—15 évig tartott, s az 1570-es évek végén valamint az 1580-as évek elején volt a legmelegebb. Az 1580-as évek második felét már beárnyékolta Batthyány Boldizsár betegsége. Munkájukba bekapcsolódott fia, András is. Clusius készítette el a Stirpium Nomenclator Pannonicust, a magyar növényismeret klasszikus forrását, amelyet 1583-ban Batthyány Boldizsár nyomattatott ki Németújvárott a Manlius-féle vándornyomdában. Nyilvánvalóan Beythe István érdeme, hogy e munkában a növények népies nevén kívül még a növényre vonatkozó mondákat, legendákat (Szent László „íre", Csaba királyfi legendája) is közölték. E munkát 1973-ban Güssingben (Németújvár) a Clusius-Sympozion alkalmával — Bécsbe való letelepedésének 400. évfordulóján — hasonmás kiadásban megjelentették. Tény, hogy Clusius magával ragadó egyéniség lehetett, hiszen „környezetében u Batthyány Boldizsár a Bécsben tartózkodó Clusiusszal a közvetlen kapcsolatot két familiáriusa; Saller Farkas és Jankó András révén biztosította, akik nemcsak az üzeneteket, leveleket közvetítették, hanem ők vitték, szállították Bécsbe azokat a magokat, gyökereket, növényeket is, amelyeket Clusius a tudományos munkához igényelt [5]. 7 Ebben az időszakban Európában a törők hódítások megítélése sok országban eltért a magyarokétól. Számos helyen tartotta magát a felfogás: az Isten oda küldi a pogányokat, ahol a legközömbösebbek az evangélium, a reformáció iránt. így a németalföldi közvélemény — elsősorban az anabaptisták — egyenesen isteni segítségnek tekintették a törökök Szigetvár elleni sikeres támadását, amely egyben sújtja a nyugaton ellenük háborúzó Habsburgokat. Azért is jött sok anabaptista a királyi Magyarországra és Erdélybe, mert sokan hittek Krisztus újbóli megjelenésével beálló új aranykor eljövetelében (chiliasmus), esetleg éppen Magyarország területén [13].
