Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

FOLYÓIRATOKBÓL - Transactions and Studies, 1981—1982 (Magyar László)

West Africa (73—82. p.). A tanulmány a nyugat-afrikai népek, különösképp Nigé­ria gyógyszerellátási szervezeteit, intézmé­nyeit tekinti át, figyelemmel kísérve, hogyan fejlődött ki a kolónusok telep­helyeinek raktáraiból, missziós-házaiból a gyarmati idők, majd a felszabadult álla­mok gyógyszerelosztási és ellátási, vala­mint egészségügyi rendszere. Az egészség­ügy, a gyógyszerellátás szerepe Afrikában sajátosan fontos: a cikk így számos igen meglepő adattal szolgál, többek közt a szakemberképzésről és a gyógyszerkeres­kedelemről is. Vol. 24, No.3. Bogara, M. O.: Peoria's Pioneer Drug­gists, the Farrels (99—105. p.) Illinois leg­régibb fehér településén, Peoriában nyitott patikát a Farrel család. A boltból nemso­kára üzem lett, ahol megszületett a „Far­rePs Arabian Liniment" nevü készítmény, amely a vidéki patikuscsaládot hamarosan nagy vagyonhoz juttatta. Bogard írása a kor és hely tipikus gyógyszerész-karrier­jének élvezetesen megfogalmazott törté­nete. Dann, G.—Higby, G.: Bibliography of the Publications of George Urdang (106— 114. p.). A két kutató G. Urdangnak, az amerikai gyógyszerész-történet Németor­szágból kivándorolt „atyjának" biblio­gráfiáját állította össze, a nagy tudós szü­letésének centenáriuma alkalmából. A bibliográfiát rövid bevezető előzi meg. Vol. 24, No. 4. Scarborough, J : Roman Pharmacy and the Eastern Drug Trade (135—143. p.). Az antik gyógyszerészet kutatói számára a legnagyobb föladat az auktorok által em­lített gyógyszerek azonosítása. Ebben so­kat segíthetne az egyes orvosságok szár­mazási helyének tisztázása. Scarborough Kremer-díjas tanulmánya az „aloe"-ként említett, tipikus „keleti" gyógyszer törté­nete alapján igyekszik a Római Birodalom s az ókori kelet (India) közti gyógyszer­kereskedelem létét bizonyítani s módját földeríteni. A folyóiratszám további oldalain az Amerikai Gyógyszerésztörténeti Társaság éves közgyűlésének dokumentumait ol­vashatjuk. A 167—173. p. a folyóirat há­rom évfolyamának (22, 23, 24) közös in­dexét tartalmazzák. Magyar László TRANSACTIONS AND STUDIES OF THE COLLEGE OF PHYSICIANS OF PHILADELPHIA — 1981 Vol. III., No.l. Brieger, Gert H.: Fielding H. Garrison: The Man and His Book (1—21. p.). A Rad­bill-emlékülésen alhangzott előadás F. H. Garrisonnak, az amerikai orvostörténet­tudomány meghatározó alakjának állít emléket. Garrison (1870—1935), ki orvosi diplomája mellé széleskörű általános mű­veltséget is szerzett, életét könyvtári al­kalmazottként, majd vezetőként az orvos­történet művelésének szentelte. Szervező és tanító tevékenysége mellett létrehozta az amerikai orvostörténet mindmáig leg­nagyszerűbb alkotását is: „Bevezetés az orvostörténelembe" című könyvének szü­letéséről, fogadtatásáról, értékeiről ol­vashatunk Brieger tanulmányában. Amundsen, Darrel: Casuistry and Pro­fessional Obligations: The Regulation of Physicians by the Court of Conscience in the Late Middle Ages. P. 1. (22—39. p.). A korai középkorban az orvosi mestersé­get főképp papok, szerzetesek gyakorol­ták, akiknek hivatásuk szabott erkölcsi normákat. Az orvostudomány elvilágiaso­dása, anyagi s társadalmi függetlenedése eredményeképp azonban a világi orvosnak magának kellett megállapítania erkölcsi korlátait. A cikk a korabeli casuisticus irodalom alapján próbálja összeállítani a középkor orvosának erkölcsi kódexét, mely szerint nem csak a tudatlanság, a lelkiismeretlenség számított bűnnek, ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom