Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

FOLYÓIRATOKBÓL - Janus, 1980—1981 (Szlatky Mária)

12—13. századra vonatkozóan; a témából 394 oldalas társadalom- és gazdaságtörténeti tanulmány kerekedett. Jelen előadásában hangsúlyozza, hogy adatai alapján a lepra mint isteni jel a szerzetesi életre predisponál, s a leprások nem kiközösítettek voltak, hanem eredeti módon integrálódtak egy felemelkedőben levő társadalomba, kötöttségeik a vallási közösség kötöttségei voltak. Gélis: Obstétrique et classes sociales en milieu urbain aux XVII

e et XVIII

e siècles: Evolution d'une pratique (425—433 p.). A bábamester a 17. század közepétől jelenik meg a francia, flamand és angol városokban. A városokban már korábban elterjedt a fizetett szülésznő intézménye, képzésük és ellenőrzésük a sebészek hatáskörébe tartozott. A sebészek kezdetben csak kivételes esetekben vettek részt szülés levezetésében. Hamar felismerték a szülészetben mint új specialitásban rejlő lehetőséget presztízsük növelésére az orvostársadalmon belül. Előbb a vagyonos rétegek, majd fokozatosan valamennyi társadalmi réteg kezdett igényt tartani a szülészek nagyobb biztonságot jelentő jelenlétére a szülőszobában, s a bábák szerepe a legszegényebbek ellátására, s az újszülöttek keresztelőn való bemutatására csökkent. J-P. Goubert: La pénétration du médecin dans le corps social en France (1770— 1850) (435—438. p.). A tárgyalt időszakban indult meg az orvosi rend behatolása a francia társadalomba. A medikalizáció kezdeti alacsony színvonalát meghatározta a kevésszámú orvos egyenlőtlen eloszlása (zömében vidéki lakosság, városlakó orvosok), az orvosi renden belüli hierarchikus megosztottság, magas tiszteletdíjak, ütközések a két kultúra — a tudományos és a népi — között. Bánóczy Erika JANUS — 1980 A Janus tudománytörténeti, orvostörténeti, technikatörténeti és gyógyszerészettörténeti tárgyú cikkeket tartalmaz. Amszterdamban jelenik meg, szerkesztik: Wittop-Koning, Snelders, Lindeboom stb. Három nyelvű folyóirat: német, angol, francia, de az angol van túlsúlyban. Pl. az 1980—8l-es számok 32 cikkéből 6 német, 25 angol, 1 francia nyelvű. A cikkek terjedelme általában 10—15 oldal, részletes bibliográfiával. Kötetenként 20—30 oldal terjedelmű könyvismertetés található. Vol. LX VIII, No. 1—3. H. Lindeboom 75. születésnapja alkalmából több cikk is megemlékezik a neves orvostörténészről. De Moulin tollából olvashatunk egy tanulmányt Lindeboom és, az orvostörténelem Hollandiában címmel, amely az évforduló alkalmát megragadvaáttekintést ad a holland orvostörténelem múltjáról. Kari Rotschuh írása ugyancsak Lindeboom köszöntéséhez kapcsolódik, de csak távolról, mert általánosságban foglalja össze véleményét az orvostörténelem szerepéről, a tudományok közt elfoglalt helyéről, fontosságáról. Joshua Leibowitz kitűnő tanulmányában Lessing halálos betegségéről ír. Felveti a kérdést, hogy miért szükséges az ilyen és hasonló témákkal foglalkozni, majd Sigeristet idézi, hogy az ezen típusú kutatások nagymértékben hozzájárulnak az egyes betegségek történetének megismeréséhez. Leírja Lessing életét (1729-ben született, 1776-ban, 47 éves korában nősült): majd halálos betegségét a tünetek alapján koronaér elmeszesedésben határozza meg. Wittop Koning igen érdekes és adatközlő írásában a Harderwij-i Hohen Schule matrikuláit ismerteti és analizálja. A hallgatók között magyarokat is találunk, így pl. 1648-ból Petrus Szatmári Ungarus-t említi,