Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
ADATTÁR - Lörincz Ferenc: A malária elleni küzdelem hazánkban az első világháború után — visszaemlékezés
A MALÁRIA ELLENI KÜZDELEM HAZÁNKBAN AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN* — VISSZAEM LÉKEZÉS — LŐRTNCZ FERENC A hazai malária elleni küzdelem kérdéseivel sok éven át foglalkoztam, és szoros szálak fűztek a szegedi egyetem volt neves professzorai közül id. Jancsó Miklós professzor úrhoz, aki a századforduló éveiben itthon és világszerte is nagyraértékelt munkát végzett a maláriakutatás területén. De szívesen vettem ezt a témát azért is, mivel ennek az előadásnak a kapcsán a hazai malariológusok nevében ezen a helyen is megemlékezhetek arról, hogy alig több mint 100 évvel ezelőtt fedezte fel Laveran a Plasmodium-malariae-t, amely eseményt a szakkörök itthon 1 és világszerte megünnepelték. Külön megtisztelő számomra, hogy megemlékezhetem ma arról is, hogy pár hónappal ezelőtt múlt 50 éve, hogy id. Jancsó Miklós professzor meghalt. Szigorló orvosként, mint egyetemi gyakornok szövetfejlődéstannal, majd kezdő orvosként négy évig kórbonctannal és kórszövettannal foglalkoztam. Egyetemi éveim alatt részben már Kolozsváron, de igazán Szegeden, Apáthy István, anyai nagybátyám, Veszprémy Dezső és id. Jancsó Miklós professzoraim voltak reám legmélyebb hatással. 1927-ben mint feltörekvő tanársegéd, erős kórszövettani érdeklődéssel kerültem Szegedről Budapestre az akkor indult Országos Közegészségügyi Intézetbe Johan Béla professzor erős, szuggesztív hatása alá, olyan fiatal vezető gárdába, mint Tomcsik József. Schulek Elemér, Stassziák Aranka, Levrokovich István, Jendrassik Aladár és Petrilla Aladár. Johan professzor rábeszélésére kezdtem humán parazitológiával foglalkozni. Lelkesítő volt beállni a sorba: az intézet igazgatója, egyéb sűrű tennivalói mellett, a Zödkeresztes Általános Egészségvédelmi és Szakszolgálatok országos megszervezésének nehéz munkájával foglalkozott, Tomcsik J. a többi súlyos népbetegség közül a diphteria elleni küzdelem kibontakoztatásának feltételeit kereste, Lovrekovich I. a hastífusz és dysenteria elleni küzdelemre készült, Schulek E. és Stassziák A. a hazai kórszerű gyógyszerellátás és a forgalomba kerülő gyógyszerek minőségi ellenőrzésének hatalmas kérdéseit vette kézbe, Jendrassik A. a falusi lakosság egészséges ivóvízellátásának a lehetőségeivel foglalkozott, Petrilla A. pedig a hazai korszerű járványügyi szolgálat szervezetét kezdte kialakítani. Ilyen lüktető, izgalmas légkörben nem volt nehéz engedni a prespektíva csábításának: résztvenni néhány, akkor már ismert vagy sejtett parazitás népbetegség elleni küzdelem megszervezésében és a beteg magyar falu 2 gyógyításában. 3 Már 1928-ban megkezdett tájékozódó-felderítő munkánk során hamar szembe találkoztunk néhány hazai humán parazitózis (ancylostomiasis, echinococcus, kiterjedt bél* Szerzőnek 1980. november 27-ikén a Szegedi Orvostudományi Egyetemen Honoris causa doktorrá avatása alkalmából tartott előadása nyomán. 1 Lukács Dezső: A malária története. Előadás, Magyar Parazitológusok Társasága, 1980. november 20. 2 Kerbolt László: A beteg falu. Az Országos Közegészségügyi Intézet kiadása, 1934.
