Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
ADATTÁR - Süle Tamás: Az Erzsébet Tudományegyetem Orvosi Kara, az önálló Pécsi Orvostudományi Egyetem rövid története és numizmatikai emlékei
solta, de ezt elvetették, mert az ajánlott névadónak semmiféle személyes kapcsolata nem volt Pécs városával. Végül a „Pécsi Tudomány Egyetem" név mellett döntöttek [3], Igen jelentős mérföldkő az egyetemek életében az 1400/53—1/1951. sz. kormányrendelet, amelynek értelmében az orvostudományi karok kiváltak a tudományegyetemekből és önállóak lettek. Innen számíthatjuk egyetemünk, most már a Pécsi Orvostudományi Egyetem történetének legújabb szakaszát, amely mindeddig elképzelhetetlen arányú fejlődést hozott. Az önálló orvostudományi egyetem 1951 februárban tartotta első kari ülését, amelyen Doleschall Frigyes egészségügyi miniszterhelyettes ismertette az egyetem előtt álló új feladatokat. 1976-ban a 25. évfordulóra rendezett ünnepségen így emlékezett ezekre Boros Béla professzor: „Az önállóvá szerveződés folyamatában előttünk állt a politikai munka felelőségével az 50-es években kezdődő tanulmányi és egészségügyi reform törekvései szerint a szocialista orvosképzés, a gyógyító és tudományos munka célkitűzéseinek megvalósítása, a költségvetés kereteinek gazdaságos felhasználáséival az első 5 éves tervben előirányzott fejlesztés koncepcióinak kidolgozása. " [19] Az egyetem létesítményekben és berendezésekben mérhető anyagi gyarapodása, a gyógyítás, az oktatás és a tudományos kutatás terén elért eredményeknek a részletes ismertetése igen hosszadalmas volna, azonban az arányokat a vázlatos felsorolás is érzékelteti: — 1966: felépült a modern 400 ágyas klinikai tömb. — 1970: elkészült az új elméleti tömb, majd befejezték a két kiegészítő épületet is, így az összes elméleti intézet megfelelő elhelyezést nyert. — 1972: 400 férőhelyes, építészetileg is szép és modern kollégium nyitotta meg kapuit. — 1975: elkészült az új Fogászati Klinika és a 100 férőhelyes nővérotthon. — 1978: egyetemi sportcsarnok épült. Ma már 15 elméleti intézet és 14 klinika működik, mindegyik profilirozva speciális feladatok legmagasabb szintű ellátására, ezeket egészíti ki a Központi Intenzív Therapiás Osztály, a Központi Klinikai Laboratórium, a Központi Elméleti Laboratórium, a művese állomás, a sugártherapiás és az izotóprészleg. Az egyetem betegágyainak száma több mint 1300, az egyetem dolgozóinak száma 2600, ebből közel 600 a diplomás. Az egyetemi hallgatók létszáma is 1300 felett van. Összefoglalásul érdemes idézni néhány mondatot Tigyi József akadémikus 1973 szeptemberi rektori székfoglalójából: „professzoraink, oktatóink közül igen sok a nemzetközi és országos elismerésnek örvendő szakember; nem egy területen a tudományos kutatás élvonalában vagyunk. Ha sikerül ezt a sok értéket harmonikus együttműködéssé szervezni, egyetemünk eddigi jó híre tovább fog növekedni és nem esünk a provincializmus szürkeségébe". [18] NUMIZMATIKAI EMLÉKEK Az Erzsébet Tudományegyetem Orvosi Kara és a Pécsi Orvostudományi Egyetem viszonylag rövid történetében szép számmal találunk numizmatikai emlékeket, hála az itt működő vagy innen elkerült tanárok megörökítésre érdemes munkásságának. Örvendetes ez azért is, mert az orvosi numizmatika fontos biográfiai és ikonográfiái adatokat őriz meg az utókor számára, így hasznos segédtudománya az orvostörténelemnek, amint ezt az alábbi példák is igazolják. A pozsonyi alapító professzorok többségének emlékét, munkásságukon kívül, érmek is őrzik.
